Az egység sokszínű
SZEMlélek 2016. augusztus 10.

Az egység sokszínű

Háborúban áll a világ, hallottuk már többször Ferenc pápától is e szavakat. A francia jezsuita atya meggyilkolása után még szűkebb lett a hurok nyakunk körül. Keresztényellenes terrorcselekmény? Mártír? Mi leszünk a következők? Mit mond erről öt neves, hazai egyházi ember?

Jacques Hamel atya meggyilkolásával kapcsolatban többen is vitatják a mártíromságot, maga Ferenc pápa is kerülte Hamel halálával kapcsolatban a mártír kifejezést, de Urbán József piarista szerzetes mellett többen is így emlegetik őt.

– Ez közel hozza minden keresztény számára Jézus kereszthalálát – véli Beer Miklós váci püspök, aki szerint az új vértanúság korát éljük: Gandhi, Kolbe atya, Roger Schütz, a taizé közösség meggyilkolt vezetője, elég csak rájuk gondolnunk. De Fabiny Tamás, az Északi evangélikus egyházkerület vezetője folytatni tudja a sort: Oscar Romero, Andorka Eszter.

bm01.jpg

Ám nem csak e kérdés kapcsán érték bírálatok egyházon belül is a pápát, mondja Heidl György eszmetörténész, hozzátéve, hogy Ferenc pápa politikai ügyekben tett megnyilatkozásai nem tekinthetőek a katolikus egyház hivatalos álláspontjának, mert ilyen csak tanbeli és erkölcsi kérdésekben létezik, így szabadon vitathatóak is.

A közösségekben egyre növekvő félelemre és elbizonytalanodásra ad választ Fabiny Tamás és Urbán József is: nem szabad hagyni, hogy erősödjön az idegenellenesség, az egyházaknak nem szabad általánosítaniuk, sem gyűlölettel reagálniuk, és továbbra is kötelességük az emberek felé fordulniuk. Ezt erősíti meg Forrai Tamás jezsuita tartomány főnök, aki Ferenc pápa felhívásaiban az irgalmasság testi-lelki cselekedeteire az evangéliumi igazságot látja. Véleménye szerint azok kötnek bele Ferenc pápa migrációs válsággal kapcsolatban tett szavaiba, akiket Ferenc pápa „radikális egyszerűsége, a hívekhez közel lépő közvetlen magatartása” zavar.

hgy1.jpg

Ferenc pápa szava közéleti ügyekben nem több mint más tekintélyes és bölcs keresztény vezetőé, véli Heidl György, aki ugyanakkor elismeri, hogy a pápán óriási a felelősség és egyedülálló a helyzete, „hiszen valóban komolyan veszi, hogy neki egyszerre kell a Fülöp-szigeteki, a dél-amerikai, a pakisztáni vagy az iraki keresztények vezetőjeként megnyilvánulnia és egyetemes szempontokat figyelembe vennie. Emiatt érezheti megnyilatkozásait egy európai hívő esetleg szokatlannak elődeihez képest.”

Az utóbbi idők megpróbáltatásai közt az egyházi fórumokon megjelenő eltérő véleményeket természetesnek tartja Beer püspök, de Ferenc pápa iránymutatása egyértelmű: nem lehet más utunk, mint Jézusé. Ezt erősíti Heidl is, aki szerint az egyház sokszínű közösség, ahol megférnek az eltérő vélemények és attitűdök is.

Az állam és egyház kapcsolatának újragondolásáról, az iszlám és a kereszténység kölcsönös(?) megismeréséről, megértéséről, a keresztény egyházak felelősségéről, megoldási lehetőségekről olvashatnak a teljes cikkben.