És Te döntöttél már?
SZEMlélek 2016. október 01.

És Te döntöttél már?

Nagymaroson járt az ősz. Október első napján menetrendszerűen megtelt a katolikus plébánia kertje, útjukat, jövőjüket keresők, építők ezrei találkoztak. Egymással, Istennel, önmagukkal. Élménybeszámolókat közlünk.

Ha ki kéne emelnem pár dolgot, ami magával ragadott a mai találkozón, mindenképp a bensőséges szentségimádással kezdeném a sort, melyet köszönök Márió atyának és az imperfectum együttesnek! A másik számomra kiemelkedő része a napnak a szentmise volt, Beer Miklós püspök atya rengeteg értékes gondolatával és megmutatkozó emberközeliségével. És persze nem lehet elmenni szó nélkül a gyönyörű idő és a jó társaság mellett sem. Köszönöm Istennek, az összes szervezőnek, előadónak és barátomnak, hogy széppé tették ezt a napot!

Brigi

 nagymaros_1.jpg

Nagymaros az Nagymaros! Vagy ahogy a nagy öregek mondanák: „lelki erőmű”. Akárhányszor járok a Nagymarosi Ifjúsági Találkozón, mindig ugyanaz a légkör fogad. Mintha megállt volna az idő. Nagyelőadás a plébániakertben, Kerényi Lajos atya a nagytemplomban, Brückner Ákos atya a kálvárián, beszélgetés a Duna partján, szabadtéri szentmise rengeteg atyával és annyi fiatallal, ameddig a szem ellát, s persze Sillye Jenőék énekével. De sok minden változott is. A reggeli imát a fiatal Sanyi atya és az imperfectum együttes fiatalos csapata vezeti, a zárószentmisét az immár aranymisés Beer Miklós püspök atya celebrálja – Istentől megáldott élettapasztalatával, nagy szívével, lelkével. És a téma: Ferenc pápa aktuális felvetése a modern kor ökológiai kihívásairól, a teremtett világ védelméről, melyet a „Laudato si” enciklikájában fogalmazott meg nemrég. A téma egyre sürgetőbb, lassan a bőrünkön is érezzük a szélsőséges időjárást, látjuk a szeméthalmokat, a környezetünk pusztulását. S a teremtett világ szépsége hol lenne nyilvánvalóbb, mint Nagymaroson, a festői Duna-parton egy csodás október 1-jei nyári napon! Igen elgondolkodtató mindaz, amit Nobilis Márió atya a főelőadásban és Beer Miklós püspök atya a szentmise keretében mondott. Amivel a szívemben hazaindultam: igen, én is látom a teremtett világ megannyi szépségét, látom, hogy sokan ellene tesznek, vagy csak egyszerűen nem tesznek érte. Viszont a „Quo vadis” útján velem szembe jövő Krisztus nem arra kér-e, hogy én is tegyek érte? Nem kell sok: csak dönteni kell, hogy vállalom-e. A természettel harmóniában akarok élni, nem vasárnapi keresztényként becsukni a szemem, ha a templomon kívül egy eldobott csokis paprírért kell lehajolnom, vagy éppen egy nemrég vásárolt ruhadarab helyett szeretnék éppen még újabbat vásárolni? Döntenem kell, s felelősséget vállalni tetteimért és a közös otthonunk gondozásáért. Én döntöttem. És Te?

Zoli

Számomra a mostani Nagymarosi Ifjúsági Találkozó elsősorban a személyes találkozásokról szólt. Fontosak az előadások is, de ezzel együtt számomra Nagymaros az a hely, az a program, amikor azokkal találkozhatok, akiket akár évekig nem látok, mégis ugyanabban hiszünk, hasonló értékeket követünk. Feltöltődve, megerősítve, nagyon kedves találkozások élményével a szívemben indulok haza, tovább az utamon.

Flóra

(A fotó a találkozó Facebook oldaláról származik.)