Újra eljött a Halloween-utálók ünnepe
Gégény István 2016. október 31.

Újra eljött a Halloween-utálók ünnepe

November közeledtével gyakran találkozunk a "Magyarországon nincs..." kezdetű kijelentéssel. Két gond van vele, legalább: egyrészt hazug, másrészt kirekesztő.

- Magyarországon nincs Halloween, Mindenszentek van! - hirdeti bátran seregnyi önkéntes megosztó a közösségi oldalak tengerén, valódi megosztást, széthúzást előidézve bátornak gondolt "hitvallásával". Fájó szívvel találkozom rendszeresen ezekkel a feliratokkal, mert akik ezeket az üzeneteket közlik, továbbközlik, terjesztik, a legkevésbé sem tűnnek azon evangélium hiteles követőinek, közvetítőinek, amelynek nevében "mindenszentekeznek".

tok1.jpg

A hazugság tényállását igen könnyű felfedezni: Magyarországon is rengetegen ünneplik, megélik valamilyen formában ezt a tökfaragós, lámpásos valamit, aminek aligha van közvetlen köze az illetők hitvilágában az ősi kelta szellemes éjszakázáshoz. Kinek jó móka, kinek szokás, hagyomány, kinek valami természetfeletti jellegű esemény - nehéz lenne pontos elemzést adni, mit is jelent ma a magyaroknak ez az alkalom. Ami biztos: Magyarországon van Halloween. Ráadásul október 31. éjjelére esik maga a "szeánsz", tehát nem feltétlenül alternatívája a november 1-jére eső Mindenszentek ünnepének (pontosabb részletek ügyében Tibi atya szívesen nyújt felvilágosítást).

A kirekesztés abból fakad, hogy "kereszténymagyarország" hívei valahogy úgy képzelik el birodalmuk létét, hogy ki kell söpörni onnan minden ellent, vagy egyszerűen le kell tagadni. Párbeszélni a másként gondolkodókkal, rákérdezni véleményük alapjára, az tilos. Magyarországon ez van, az nincs. Mert csak. Kuss! Amit te csinálsz, gondolsz, érzel, az nincs. Amiben én hiszek, az a tuti. Hogy ebben mi a keresztényi, jézusi vonás, nehéz lenne felfedezni.

A Halloween-gyűlölők ráadásul hatalmas lehetőséget szalasztanak el azzal, hogy a töklámpások barátaival szóba elegyedve egy létező kiindulópontról közösen érkezzenek el a hiedelmek világától az élő hit környékére. Megannyi ziccert dobál az élet, s a vallásgyakorlók egy része valahogy nagyszerűen ért hozzá, hogy öt méterre állva az ellenfél kapujától bravúros megoldással öngólt akasszon saját hálójába. A haláltól, az ismeretlen folytatástól való félelem könnyen lehetne közös alap az együttgondolkodáshoz.

Más kérdés - és nem egészen mellékes részlet -, hogy amíg Mindenszentek ünneplése jellemzően a temetők környékén érhető tetten, esetleg itt-ott közlekedési fennakadást okozva, addig Halloween rajongói akár úton-útfélen az arra nem kíváncsiak arcába tolják halotti maszkos, csontvázas kreációikat. Pár napja Budapesten, az utcán találkoztam egy fiatal lánnyal, akinek az arca félig horrorisztikussá volt maszkírozva. Eszembe sem jutott letagadni, hogy ő ott van, hogy létezik az ő "ünnepe", de azért szívesen megkérdeztem volna, hogy ezt így most hogy, mit akar üzenni, miért provokálja a járókelőket. De elmentünk egymás mellett, nem bántottuk egymást. Kedves Halloween-hívők: lehetne egy kicsit diszkrétebben?

Magyarországon van Halloween, van Mindenszentek is. Engem egyrészt nem érdekel a tökös mellékszál, nem is vallom a kelták szellemvilágába vetett hitet, másrészt hiszek a feltámadásban, az örök életben, a mennyország létezésében. Harmadrészt pedig igyekszem tiszteletben tartani mások hitét, s örülök annak, ha ezt a tiszteletet az én hitem is megkapja.

Gégény István