Shoppingoló Jézus
SZEMlélek 2016. november 26.

Shoppingoló Jézus

Atyaég, ki akarná Jézust vásárolni vinni, hiszen pont Ő hozza majd az ajándékokat! Még a gondolat is kellemetlen - de annál fontosabb őszintén belegondolni.

Korunk emberének egyik leggyakoribb tevékenysége, a vásárlás és az arra való ösztönzés, a világ szinte minden táján a figyelem központjában áll. Mi pedig csak teszünk-veszünk, és ehhez eszünk és elveszünk. Fogyasztunk, mert enni kell, de vajon elvenni kötelező?

shop0.jpg

Persze, hogy nem! Mikor először találkozik az ember azzal az információval, hogy megvásárolt termékei olyan helyekről származnak, ahol nem figyelnek az emberek életminőségére és a végsőkig kizsákmányolják őket, akkor döntenie kell. Javít-e a szokásain, vagy elhessegeti ezt a kellemetlen gondolatot, pillanatnyi örömökért cserébe.

Talán sokan elgondolkodtak már azon, hogy Jézus mit csinálna egy bevásárlóközpontban. Visszük-e Jézust vásárolni? Képzeljük magunk mellé, mikor vásárlunk. Ott lépeget mellettünk, egy szót sem szól szegény, csak néz a kerek, kék szemével és időnként kacsint, mosolyog, vagy kérdőn néz ránk. Ugye, beleszólni nem fog, hiszen a szabad akarat olyannyira szabad, hogy szabadon megtehetjük a modern kori rabszolgatartás közvetett támogatását, erre komoly buzdítást is kapunk. A reklámok sejtszintig mindenhol minden módon kúsznak belénk, folyamatosan villog értelmünk belső képernyőjén a venni, vagy nem venni életeket meghatározó nagy kérdése.

Ha megveszem, örülni fog, hiszen olyan cuki. Ha ezt veszem meg, több pénzem marad. Ha azt veszem meg, jobban fog örülni. Nem bírom, ki, hogy ne vegyem meg neki… Ha már ilyen rendesek vagyunk, hogy ily nagy szeretettel gondolunk másokra akkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy az akciók mögött emberek reakciói vannak. A túl olcsó szinte kivétel nélkül valaki(k) kárán az.

A mai világban az ember a világra az egyik legnagyobb hatással a vásárlási szokásaival van. A Szeretet helyes gyakorlata megkívánja, hogy odafigyeljünk arra, hogy mikor leemelünk egy terméket a polcról, azzal a világ másik felén valakit nyomorba döntünk, vagy fenntartjuk neki a helyet, hogy ott is maradjon. Nehéz ellátni a termék mögé, de ez akarat kérdése. Érdekel-e minket, utánanézünk, komolyabb erőfeszítéssel mást keresünk, vagy közönyösen megállapítjuk az emberiséget ezerévek óta betegítő gondolatsort: ehhez én kevés vagyok, az én választásom úgysem számít. Most nem az én joghurtomon/cipőmön/kávémon/csokimon/ajándékomon múlik a világ jobb sorsa.

shop1.jpg

Pedig nagyon is!!! Ne legyünk kishitűek! Higgyünk abban az alapvető igazságban, hogy igenis minden tettünkkel hatással vagyunk a nagy Egészre - minden kis mozdulatunk, szavunk, gondolatunk a világot képes jobb irányba terelni. Ha azt vesszük, ami olcsó és távoli, azzal eladjuk azt, ami drágább, de közeli. Az árat mindenképpen ki kell fizetnünk, és nem szabad azt gondolnunk, hogy a mellettünk gyalogló csendes Szeretet nem írja a listát arról, hogy ma mit vettünk, vagy elvettünk magunktól, egymástól, a világtól, Tőle.

Vegyük meg Jézust Karácsonyra! Tegyük a fa alá a szándékot, hogy mostantól minden tettünkbe belevisszük a Jóra való törekvést komoly erőfeszítések árán is. Azt vesszük, ami igazán kell és azt és azzal tesszük, amit és akinek igazán kell. Egy olyan Ünnepért, amire mind vágyunk.

Szőke Tibor