A nagypolitika fogságába estek a történelmi egyházak?
SZEMlélek 2016. december 08.

A nagypolitika fogságába estek a történelmi egyházak?

Kritikus angol nyelvű cikk jelent meg a magyar kormány és az egyházak kapcsolatáról, amely szerint Európa több országához képest fokozott mértékű idegengyűlölet tapasztalható hazánkban. Az írás kiemeli, hogy a magyar kormány nem csupán menekültellenes propagandájával tűnik ki az európai átlagból, de a katolikus egyházzal való szoros kapcsolatával is a muszlim vallású menekültek elleni harcban.

A bne IntelliNews cikke magyar szakértők segítségével vázolja, hogy a Fidesz 1988-as megalakulása óta hogyan jutott oda, ahol most van. Hogyan sikerült Orbán Viktor pártjának az egyház áldását elnyernie menekültellenes, az idegengyűlöletet fokozó kampányára, akik így nyíltan kifejezhették – olykor csupán hallgatásukkal, máskor egy-egy püspöki nyilatkozattal a világsajtónak – egyet nem értésüket „főnökükkel”, Ferenc pápával.

orban_papa.jpg

Laborczi Géza evangélikus lelkész, egykori parlamenti képviselő szerint politikai szempontból a liberálisként megszületett Fidesz pálfordulása érthető húzás volt, de vallási szempontból megkérdőjelezhető, hogy az egyház kötheti-e magát bármilyen politikai párthoz.

A pálfordulás be is jött a konzervatívvá lett pártnak - ez olvasható ki Kiss Ambrus politológus szavaiból, aki hozzáteszi, hogy az egyházak védelmével kecsegtető Fidesz hatalomra kerülése után növekvő anyagi támogatásokban fejezte ki együttműködését az egyházzal.

A cikk számot vet a jelenlegi kormánypárt további lépeseivel, melyek egyszerre szolgálják a keresztény ország építését, illetve a vidéki és keresztény szavazóbázis megnyerését: a KDNP-vel alakított koalíció, a „kereszténység nemzetmegtartó szerepének” Alaptörvénybe foglalása, a Keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárság létrehozása. Kudarcba fulladt próbálkozásaikról is be lehet számolni, mint például a vasárnapi boltzárásról vagy a pártszimpatizánsokról, akik csalódtak a kormányban, mert az nem képes csökkenteni a vidéken nyomorban élők számán, ugyanakkor rendszeresek a botrányok a korrupción kapott tisztségviselők körül.

A cikk felidézi: a magyarok 58 százaléka fél az idegenektől, avagy gyűlöli őket, legalábbis ilyen arányt mért a TÁRKI 2016. november 17-én közreadott felmérése. 2015 júliusában ugyanez a mutató 39 százalékon állt.

Az egyik legfontosabb hangadók a papok, jegyzi meg Kiss. - A menekültválság megmutatta, hogy a helyi, falusi papok erősebbek tudnak lenni, mint a pápa - teszi hozzá.

- Az egyház nem támogatja aktívan a kormány kampányát a menekültek ellen - árnyalja a helyzetet a SZEMlélek blog alapító szerkesztője, Gégény István. - Sokkal inkább a megosztottság, a félelem és a passzív beletörődés jellemzi őket. Ha Magyarországon egy szervezet létezni és fejlődni akar, kétszer is meggondolja, hogy kritikus hangnemmel éljen a kormány ellen, amely minden hatalmat koncentrálni igyekszik - tette hozzá a blogunkat képviselő kommunikációs szakember.

 Az angol nyelvű cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

HD