A felszabadítás teológiája vajon mi?
SZEMlélek 2016. december 17.

A felszabadítás teológiája vajon mi?

Életre váltható könyveket mutatott be az Új Ember Kiadó, egyből hármat. Ott voltunk a tripla ünnepi alkalmon, röviden bemutatjuk a köteteket.

1_4.jpg

A három kiadvány közül az egyik kötet egyenesen korszakos jelentőségű, ahogy az MKPK irodaházában rendezett bemutatón Lukács László piarista szerzetes méltatta azt a tanulmánygyűjteményt, mely Gustavo Gutiérrez perui és Gerhard Ludwig Müller német teológus közös munkája. A szegények oldalán több mint egy évtizeddel a születése után érkezett meg hozzánk magyar nyelven, s remélhetőleg sokakhoz eljutva hozzájárul témája, a felszabadítási teológia rehabilitálásához. Arról ugyanis magyar katolikus körökben mindeddig nem sok jót lehetett hallani: leginkább a marxizmussal való összefonódásáról szóló általánosító és torzító hírek jutottak el hozzánk az elmúlt évtizedekben. Most végre első kézből ismerkedhetünk meg a feneketlen latin-amerikai szegénység számunkra elképzelhetetlen valóságában fogant, a szegények melletti evangéliumi gyökerű cselekvő elköteleződést választó Isten- és emberismereti irányzat hiteles és letisztult tanításával, mindannyiunk megtérését szorgalmazó igazságaival. Gerhard Ludwig Müller – ma már bíboros, a Hittani Kongregáció első embere – idén nyolcvannyolc esztendős kollégája, szerzőtársa és barátja, a felszabadítási teológia atyja szavai és példája nyomán ismerte meg valaha testközelből, amit a vatikáni hivatalokban sokáig is oly sommásan és ferde szemmel ítéltek meg.

2_4.jpg

Nemegyszer bezárkózó, „jól elvagyunk” szemléletű napjait élő Európánkban megvilágosító erejű lehet, s az evangéliumhoz segíthet közelebb e könyv, mely a II. vatikáni zsinat víziójának megfelelően a szolgáló, szegény egyház felé vezető megtérés útját mutatja meg. Azt, amelyet jó szemmel Müller is felismert, s az egész világegyház számára jelentősnek tart, s amely nélkül a szintén ezen az úton járó és terelgető Ferenc pápát sem sikerülhet igazán értenünk. Márpedig üdvös volna, mert nagyon úgy tűnik, a Lélek valamit mondani akar nekünk rajta keresztül, bár az némelyeknek egyelőre (?) mintha nem igazán tetszene. De nagy baj ezzel sincs, hisz ne feledjük: „Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket, mert atyáik éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal!” (Lk 6,26).

A felszabadítási teológia mélységeibe tekintve a pápa irgalmasságról szóló gondolatai is gyümölcsözőbben szólíthatnak meg minket. Ezeket, vagyis az elmúlt szentévben elhangzott tanításait rendezte egybe másik friss kötetében az Új Ember. Az irgalmasság arcait egyenesen útikönyvként ajánlotta az erre nyitottak figyelmébe a bemutatón Kránitz Mihály, a PPKE Hittudományi Karának dékánja, vagyis olyan olvasmányként, mely segíthet bennünket a keresztény ember életprogramjának megvalósításában: „Legyetek irgalmasok…”

3_4.jpg

A harmadik új könyv a két éve elhunyt liturgikus szakember, Verbényi István életművének posztumusz darabja, melyet fiatal kollégája, Sztankó Attila fejezett be. Mysterium fidei – Íme, hitünk szent titka: az Eucharisztia ünneplésének csúcspontján hangzik el a címként választott két latin szó, mely mögé lapozva tudományos felkészültségből forrásozó, de nem pusztán szakmabelieknek szánt szövegeket találunk a szentmiséről. Az alcím tanúsága alapján igazi katekézist kapunk ezzel a kiadvánnyal, mely – ahogy Kajtár Edvárd a bemutatón mondta – akár tankönyvnek is alkalmas, s ez nagy szó a jól használható liturgikus irodalomban oly szegényes hazai könyvkiadásunk terén. A kötet a szentmiséről szóló hivatalos rendelkezések ismertetése mellett történelmi áttekintést nyújt a legszentebb áldozat egyes részeiről, s gyakorlati megfontolásokat is megfogalmaz, melyek továbbgondolkodásra indíthatnak, tette hozzá a kötetet ismertető teológiai tanár, aki a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetben Verbényi István munkájának folytatója.

Szigeti László

(Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír)