Pásztory Dóri: Nem szabad olimpiát rendezni bizalom és hit nélkül
Gégény István 2017. február 10.

Pásztory Dóri: Nem szabad olimpiát rendezni bizalom és hit nélkül

Amíg sokan az anyagi hátrányok/előnyök oldaláról közelítik meg ezt a vitatémát, a kétszeres paralimpiai bajnok szerint sokkal fontosabb kérdés, hogy alkalmas lelkiállapotban van-e ilyesmihez a magyar nép. Szerinte erre egyértelmű a válasz.

pd2.jpg

– Úgy tűnik, sokan nem értik, mi a különbség a három lehetőség között: soha nem akarunk olimpiát / 2024-ben nem akarunk olimpiát / 2024-ben akarunk olimpiát rendezni Magyarországon. Helyesnek látod ezt a felosztást?
– Szerintem megfér egymás mellett az olimpia szeretete, a sportolók sikereinek az elismerése, a szurkolás öröme és a budapesti pályázat elutasítása. Ahogy az is, hogy vágyunk egy olyan országra, amely gazdaságilag, infrastrukturálisan, politikailag és közgondolkodásban is felkészült egy ilyen horderejű esemény megrendezésére. Én úgy érzem, egy budapesti pályázatnak még nem jött el az ideje, de ettől még remélem, hogy ez változik.

– Mivel tudnád megindokolni, hogy paralimpiai bajnok létedre nem támogatod egy minél előbbi hazai olimpia megrendezését?
– Amellett, hogy paralimpiai bajnok vagyok, jelenleg magyar állampolgár, anya, az élete 31 évét Magyarországon élő ember is vagyok, aki jelenleg Londonban él, de ez az identitásán nem változtat, és akinek ha véleménye van, azt fel meri vállalni. Nem zárható ki, hogy egyszer újra Magyarországon fogunk élni, a családom, szeretteim nagy része otthon van. Szívemen viselem annak a helynek a sorsát, ahol születtem, felnőttem, amelyhez a sportpályafutásom kötődik és amelynek a sportszerető szurkolói együtt örültek velem, amikor győztem. Az őszinteséggel szeretnék példát mutatni és vitát generálni. Nekem van két, egész életemet meghatározó élményem, amely ehhez az eseményhez köthető, a paralimpiai mozgalom megváltoztatta az életemet, de a saját érzelmi kötődésemen próbálok túllépni, más szempontok alapján is mérlegelni, amikor összeszedem a gondolataimat egy ilyen kérdés kapcsán. Nem kell vele egyetérteni, tiszteletben tartom, hogy mások más szempont alapján alkotnak képet, de fontos színesíti a palettát a véleményekkel. Ehhez szeretnék egy-egy árnyalatot hozzátenni a saját gondolataimmal.

– A 2024-es rendezés támogatói között szerepel Kemény Dénes, aki igazi sportlegenda, sikeres edző, így az ő kiállása egy ilyen ügy mellett aligha megkérdőjelezhető. Te mégis másként látod a dolgot, meg is fogalmaztad a "Kemény szavak" kapcsán az ellenérzésedet. Mi a fő probléma szerinted az egykori edző véleményével?
– Kemény Dénes azt az attitűdöt erősítette, amely szerintem rendkívül káros és a fejlődést gátló gondolkodás a közéletben. Szerinte a csalás, a lopás, a korrupció része az életnek, azon nem lehet változtatni, ezért nem érdemes az olimpiai pályázattal szemben ezt érvként felhozni, mert a közélet más területeit is érinti. Én meg úgy gondolom, hogy mindenkinek a saját területén kell megtennie mindent azért, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. Legalább úgy, hogy minden esetben felszólal ellene, még akkor is, ha ez a saját érdekeivel szemben áll.

Pontosan ezért van morálisan ennyire alacsony szinten az ország, mert mindenkit addig zavarnak ezek a dolgok, amíg ő károsultja a helyzetnek. Amint haszonélvezője lesz, akkor már nem olyan kellemetlen, hogy kevesebbet kell fizetni számla nélkül, hogy felhív két ismerőst, hogy bejusson ide vagy oda.

– Egy kormánybarát újságíró hazaárulásnak minősítette, ha valaki aláírja az olimpia rendezésének szándékáról szóló népszavazást kezdeményező ívet. Mit gondolsz erről a kijelentésről?
– Joga van azt gondolni rólam vagy másokról, amit szeretne. Én nem tartom magam hazaárulónak, úgyhogy nem egyezik a véleményünk erről a kérdésről.

– Reálisnak látod-e, hogy ha nem 2024-ben, de később olimpiát rendezzen Magyarország? Ha igen, milyen feltételeknek kellene teljesülniük, amelyek most nem adottak meggyőződésed szerint?
– Ami leginkább hiányzik most, az a bizalom. Az emberek többsége nem bízik a választott tisztségviselőkben, nem hisznek abban, hogy olyan döntések születnek, amelyek az ő érdekeiket szolgálják, hogy a kormány értük dolgozna. Nem ezt tapasztalják az iskolában, a kórházakban, az utakon, a hivatalokban, a szolgáltatásoknál. Egy ilyen sok embert érintő, éveken át tartó, a hétköznapokat felborító ügybe teljes hittel és bizalommal szabad csak belevágni.

Beszélgetőtárs: Gégény István - Fotó: Varga Dániel