Így találkoztam Istennel Budapest szívében
SZEMlélek 2017. február 24.

Így találkoztam Istennel Budapest szívében

Ha kikapcsolódás Istennel, akkor Felház – ezzel az elhatározással indult neki a SZEMlélek bloggere, hogy maga is megtapasztja, amiről már annyian lelkesen beszámoltak. Nem is csalódott.

aniko.jpg

Most, hogy elmúlt a vizsgaidőszak, és elindult a második félév, talán akad egy kis idő a várva várt pihenésre. Ilyenkor a szabadidőnk nagy részét az alvás, a sorozatozás, vagy a barátokkal való találkozás és a bulik töltik ki. Van viszont egy másfajta pihenés, amely során a lelkünk talál puha ágyat, amiben teljesen kialhatja magát, s így a fáradtság és a lelki kimerültség hamar orvosolható. Ez az Istennel való találkozás, akár a szentmiséken, akár a Felházon. Ez utóbbi egy olyan esemény, ahol a dicsőítés kapja a főszerepet, ahol önkéntesek imádkoznak érted (persze csak ha szeretnéd), és ahol a barátokat, a bulit és akár az alvást is ötvözheted.

Tegnap én is részt vettem ezen a „dicsis” alkalmon. Először voltam ott, és kíváncsian vártam, hogy mi fog történni. Hogy jobban el tudjátok képzelni a helyet: az Akvárium klubban zajlott, annak is a koncerttermében. Mikor beléptem, egyből feltűnt, hogy az egész padlót szőnyeg borítja. Igen, ez engem is meglepett, viszont elég praktikus, ha úgy érzed, hogy inkább ülve dicsőítesz, vagy ha erőt vesz rajtad a fáradtság és inkább fekve hallgatod a csodás dalokat. Nagyon hangulatos volt a hely. Még a kezdés előtt mindenhol emberek ültek és beszélgettek, a kivetítőn pedig egy visszaszámláló jelezte a startot. Mikor ez nullára váltott, akkor kezdődött a buli. A zenekar elkezdett játszani, és mindenki felállt és együtt énekelt velük. Közösen dicsőítettük Istent. Csodálatos érzés volt. Ahogy egymást követték a dalok, úgy nyílt meg az én szívem is. Az este közepén prófétálások hangzottak el, ahol Isten üzent az embereknek. Itt olyan konkrét dolgokat említettek, amikről csak az az ember tudhatott, akihez szólt az üzenet. Megdöbbentő volt látni, hogy a Szentlélek tényleg működik, és hogy ez valódi.

Manapság szerintem úgy vagyunk vele, hogy elfogadjuk, hogy Jézus idejében történtek csodák és ezeket mesésnek tartjuk, de nem hiszünk abban, hogy ezek ma is lehetségesek, hogy Isten ma is gyógyít, hiszen milyen hosszú idő az a 2000 év. Ha ezeket a tévhiteket félretesszük, akkor megláthatjuk, hogy minden jó dolog, ami velünk történik egy apró csoda, és hogy sokszor a Szentlélek irányítja a cselekedeteinket, és Ő terelget minket a jó úton.

Isten mindennap megmutatja a dicsőségét, csak mi nem figyelünk Rá. Éppen emiatt jól esett egy kicsit elvonulni a hétköznapoktól és az Úrra koncentrálni, építeni a köztünk lévő kapcsolatot. Amellett, hogy Vele beszélgettem, találkoztam elég sok olyan ismerősömmel, akikről nem is hittem volna, hogy a Felházon megfordulhatnak. Örömmel vettem róla tudomást, hogy ők is azért jöttek, mint én: találkozni Istennel. Szerintem a Felház azért is jó, mert itt mindenki tele van szeretettel és sokkal nyitottabban állnak egymáshoz az emberek, mint ha az utcán látnák egymást.

felhaz.jpg

Azt hiszem, mindenkinek kell egy kis lelki lazítás, amikor nem a tanulnivalón agyal, vagy azon, hogy megint lekéste a buszt. Lazítani Istennel pedig a legpihentetőbb és egyben legbulisabb dolog, amire itt tökéletes lehetőség nyílik. Igaz, hogy fáradtan, de jó élményekkel, nyugodtsággal és békével a szívemben távoztam az este végén. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy még visszatérek.

Erdélyi Anikó