Bocsánatot kér-e a Magyar Idők a püspökgyalázásért?
Gégény István 2017. március 01.

Bocsánatot kér-e a Magyar Idők a püspökgyalázásért?

Nyílt levél a Beer Miklós katolikus főpásztort megtámadó lap főszerkesztőjéhez.

Tisztelt Gajdics Ottó!

Az Ön egyik munkatársa, Pilhál György "Csak nem a misebor?" címmel olyan cikket írt, majd a szerkesztőségük meg is jelentette, amely a Magyar Katolikus Egyház egyik főpásztorával kapcsolatban gyalázatos hangnemet enged meg magának. Egy ilyen publicisztika közlése a különféle világnézetű emberek érzékenységét tiszteletben tartó bármely demokratikus államban sértő lenne, konzervatív laptól pedig elképzelhetetlen. Magyarország kormánya ráadásul igen elkötelezettnek mutatkozik a keresztényüldözés áldozatainak megsegítésében, ám az Önök felvállaltan kormánypárti irányultsága felveti a kérdést, hogy szó nélkül maradhat-e országunk vezetői részéről egy ilyen verbális támadás, s ha igen, mennyire tekinthető hitelesnek ez az elszántság.

beerm.jpg

Mivel sem Ön, sem Pilhál György nem volt jelen, amikor Miklós püspök felhívása elhangzott, s amelyet a SZEMlélek rögzített videóra, majd terjesztett el a világhálón, engedje meg, hogy tájékoztassam a körülményekről! A váci főpásztor fáradt volt, amikor gondolatait megfogalmazta, de nem bódultság miatt, hanem mert szokásos vasárnapi püspöki szolgálatát követően még elutazott Vácról Szegedre, ahol részt vett a Házasság Hete megnyitóján, majd onnan visszaérkezve, az esti órákban szánt időt a videó elkészítésére. 73 évesen teljesen érthető, hogy egy ilyen, embert próbáló vasárnap végén fáradt volt, de lelkes is, mert bízott benne, hogy minél több jószívű emberhez elér üzenete.

Ennek a felhívásnak a híre sokfelé eljutott, ezt megismerve készített később a Magyar Kurír is interjút a felhívás céljáról, amely közvetlen alapul szolgált Pilhál György botrányos kirohanásához. Nem meglepő módon a püspök nagyjából ugyanazt ismételte el az interjúban, amit korábban a felhívásában is megfogalmazott.

Kétségkívül sokféle vélemény létezik az egész Európát próbatétel elé állító migrációs helyzet kapcsán, a katolikus egyházon belül is eltérhetnek a hangsúlyok. Ennek ellenére alaptalan a cikkben szereplő szembeállítás, hiszen míg Kiss-Rigó László migránsinvázióról beszél, Beer Miklós a kormány által már hazánkba befogadott, valóban menekültnek nyilvánított személyekkel kapcsolatban fogalmazta meg felhívását. Márfi Gyula értelmezésében bárányokról, nem pedig farkasokról.

Értem én, hogy Pilhál György csupán reméli, inkább a misebor szállt a püspök fejébe, s nem valami más okból mondta, amit mondott. Az evangélium hiteles megvalósítása ügyében ugyanakkor nemhogy nem szorul kioktatásra Beer Miklós, inkább sokan példát vehetnének róla. A miseboros célozgatás azért különösen sértő, mert a papok a szentmise során nem "boroznak", hanem Krisztus vérét veszik magukhoz.

Bár a jelenleg az Önök lapjánál dolgozó egyik újságíró korábban demens vénembernek nevezte Ferenc pápát, nem gondolnám, hogy Pilhál György az lenne - nem is ismerjük egymást. Meggyőződésem szerint ugyanakkor a szavaiért felelős tollforgatóként súlyos hibát vétett, amely azonban nem helyrehozhatatlan. Kérem, fontolja meg szavaimat, s ha Ön is úgy ítéli meg, hogy helyénvaló lenne bocsánatot kérni az érintett személytől, bátran tegye ezt meg! A bocsánatkérés nem szégyen, annak elmaradása viszont igencsak kellemetlen bélyegként éghet rá a gyalázkodóra.

Üdvözlettel:

Gégény István
a SZEMlélek főszerkesztője
katolikus hittanár
a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja