Az üzletasszonyból lett apáca szerint pénz és erkölcs összefér
SZEMlélek 2017. április 07.

Az üzletasszonyból lett apáca szerint pénz és erkölcs összefér

A profit Baritz Sarolta Laura szerint nem cél, hanem eszköz. A domonkos szerzetes rajong a káoszelméletért.

baritzlaura.jpg

Sikeres volt az üzleti világban, majd domonkos szerzetesnő lett. A tisztességes biznisz nagykövetével a Magyar Nemzet készített interjút, amely itt olvasható el teljes terjedelmében. Néhány gondolatot idézünk belőle:

A profit nem végső cél, hanem eszköz. Aki vállalkozást vezet, annak nem a profitban mint végső célban kell gondolkodnia, hanem valamilyen értékes irányultságban. Ez több minden lehet. Például környezetbarát termelés, társadalmi célkitűzés. A profit ehhez lehet eszköz. Nem maximalizálni, hanem optimalizálni kell a cél érdekében.

Nagy magyar külkereskedelmi vállalatoknál dolgoztam, és nagyon szerettem. Különösen a Hungarotexnél végzett munkát, hiszen a cég a nyolcvanas évek végén komoly szemléletváltást képviselt a külkereskedelemben. Értelmes munkát végezhettem, az ország számára is hasznosat. Utána egy nagy multinál dolgoztam, és a munkám ott is érdekes volt. Most ennél is nagyobb értéket látok a Ketegnél, a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban Alapítványnál végzett munkámban. Itt a gazdasági gondolkodást lehet megváltoztatni, megtermékenyíteni. Ez most értelmesebbnek tűnik, mint egy adott árucikk esetében a profitmaximalizáláson dolgozni.

A gazdaság a maga célját akarja elérni, ez a haszon maximalizálása. Az emberközpontú paradigmában az ember a gazdaság alanya, és így a marketingstruktúrák is a szolgálatába állnak, megszelídülnek, eszközzé válnak. Az erkölcsi értékek egy ilyen szemléletben képesek hatni a pénzgazdálkodásra, a tőkével való bánásmódra, a profit szemléletére. A pénz ebben a rendszerben a jó kategóriájába tartozik, nem mint végső cél, hanem mint eszköz.

A paradigmaváltások mindig valamilyen váratlan esemény mentén születnek. Nagyon kedvelem a káoszelméletet, amely azt mondja, hogy az új információk nem lineárisan terjednek. Kedvelem Barabási Albert László hálózatelméletét is, ami többek közt azt is megfogalmazza: az új dolgok csomópontok mentén jönnek létre. Mi sem lineárisan gondolkodunk. Láttam egy nagyon érdekes filmet. Egy tengerparti strandon egy fürdőruhás ember egyszer csak elkezd táncolni a víz szélénél. Addig táncol, amíg egy másik is beáll mellé, majd végül az egész strand együtt ropja. Hogy ez így alakult, nem az első emberen múlt, hanem a másodikon, aki követni merte. A mi történetünk is nagyon izgalmas. Bár nem tudom a végét, és nem mondom, hogy három év múlva mindenki erényetikai módon gondolkodik majd. De érdemes csinálnunk. Jézus Krisztusnak is csak tizenkét tanítványa volt. Nem nagy létszám.

Azt a felismerést, hogy az egyén a másik emberben tud kiteljesedni, nem a kereszténységhez kötném. Hanem általában az emberhez. Erre elvben és potenciálisan minden ember képes, de a keresztények, értékrendjüknél fogva, nagyobb eséllyel tudják megvalósítani.

A Szentírásból nem lehet tényleges gazdasági tanítást kiolvasni. A pénz Jézus számára is eszköz volt.