Önnek nincs semmije a Henderson-szigeten?
SZEMlélek 2017. május 30.

Önnek nincs semmije a Henderson-szigeten?

A Henderson-sziget Nagy-Britannia külbirtoka, a Csendes-óceán déli részén fekvő Pitcairn-szigetekhez tartozik. Budapesttől még légvonalban is több mint 16 ezer kilométerre van.

hen1.jpg

A 37 négyzetkilométer területű szigeten több endemikus növény- és állatfaj él. Csak itt található a henderson-szigeti vízicsibe és a papagájgalamb. Különleges lakója a pálmatolvaj nevű rák. A sziget ma lakatlan. 193 kilométerre van a legközelebbi lakott sziget, igaz, ott is csak 42-en, más források szerint „sokkal” többen, 56-an élnek. Új-Zéland 5000 kilométerre, Dél-Amerika közel 6000 kilométerre található innen. Régészeti feltárások bebizonyították, hogy nagyon régen élt itt egy kis polinéz kolónia, de valamikor a 11. század és a 14. század között ismeretlen okból eltűntek. Így aztán őket sem lehet azért hibáztatni, hogy a szigeten jelenleg 17,6 tonnányi, mintegy 37,3 millió darab szemét hever.

hen2.jpg

Egy ausztrál kutató, dr. Jennifer Lavers szerint az egész világon itt található a legtöbb plasztik szemét. Az északi homokos tengerparton négyzetméterenként 671,6 szemétdarabot számoltak meg átlagosan. A szemét közel 70 százaléka nem a felszínen van, régen befedte már a homok. Az hagyján, hogy 5000 kilométerre van az első nagyobb város, ipari központ, még a hajózó útvonalak és a halászhajók is messze elkerülik a szigetet. Így aztán ennek a szeméthalomnak mindössze a 7 százaléka származik a halászatból. A legtöbb darab egyszerű háztartási hulladék: öngyújtó, eldobható borotva, fogkefe, műanyag kanál, bébi cumi, sokféle egyszer használatos, eldobható tárgy. Szerencsétlen elnevezés. 1954-ben az egész világon 1,7 tonna műanyag terméket gyártottak. 60 évvel később, 2014-ben 311 millió tonnát. Ebből naponta átlagosan 28,5 darabot mos partra az óceán a Henderson-szigeten – méterenként!

A szigetnek elvileg háborítatlan paradicsomnak kéne lennie. Ám az áramlatok ide hozzák az egész világ mocskát. Csak megbecsülni lehet, hogy mennyi szemét lebeghet az óceán felszínén, ha a parányi Henderson-szigetnél ilyen önmagában is döbbenetes mennyiség vetődik partra. 1200-ra becsülik a szemét miatt veszélyeztetett fajok számát. Ez már a táplálkozási láncot is jelentősen fenyegeti, amelynek, mint tudjuk, a csúcsán az ember áll. – Nem túlzás azt állítani, hogy önmagunkat veszélyeztetjük – állítja dr. Lavers.

Mielőtt itt, Magyarországon sajnálkozva megvonnánk a vállunkat, ne higgyük, hogy erről mi nem tehetünk. A hulladék átvizsgálása során megállapították, hogy a világ minden részéből kerültek ide tárgyak: nem keveset több évtizeddel korábban, akár 30-40 évvel ezelőtt gyártottak. A még olvasható címkék, a gyártás helyére utaló feliratok szerint a Föld ellentétes oldalán lévő Európából is rengeteg eldobott tárgy került ide.

hen3.jpg

Becslések szerint évente 8 millió tonna szemét jut a tengerekbe. Pedig a hulladékfeldolgozás, a szelektív hulladékgyűjtés egyre modernebb keretek között zajlik, és egyre több a felelősen gondolkodó ember is. De a fejlett országokban egy lakos átlagosan 1 kilogramm hulladékot termel naponta. A New York-i Fresh Kills szeméttelepet az űrből is látni lehet. Ha ennek csak egy kis része kerül a természetbe, már az is óriási mennyiség.

gtg_intro.jpgÉpp ezért nem lehetünk közömbösek egyetlen papírfecni, egyetlen cigarettacsikk, egyetlen flakon eldobásakor sem. Nem tudhatjuk, hogy nem jut-e el akár a Henderson-szigetre. Ha a pillangó megrebbenti a szárnyát, az tájfunt okozhat a világ túlsó felén...

Ezért komolyan kérdezem: Önnek nincs a Henderson-szigeten semmije?

Gundel Takács Gábor