Lelki wellness, vagy tudatos kereszténység?
SZEMlélek 2017. június 21.

Lelki wellness, vagy tudatos kereszténység?

Divatszó manapság a magára valamit is adó felnőttek körében a tudatosság. A sikeres lelkipásztorkodásnak is az a titka, hogy az egyéni lelki élet kríziseire gyógyírt tud kínálni. A szociális elkötelezettség és a prófétai kritika kiment a divatból. A tudatosság programja vajon megfelel-e a keresztény mércének?

well.jpg

A magyarországi lelkigyakorlatos házak kínálatában sokkal több meditációs és önismereti programot találni, mint bűnbánatiakat vagy bibliaikat. Egyáltalán nem nemzeti sajátosságról van szó, sokkal inkább az egész világon tapasztalható trendről. A modern individualizmus megtanította az embereket arra, hogy ők a fontosak, hogy a saját magukkal való azonosság mindennek a kezdete. A lelki harmónia, a lelki krízisek orvoslása, a belső élettel kapcsolatos figyelem és megértés – ezek az igényes felnőtt élet elsődleges vágyai és jellemzői. A wellness hétvégék átfogó, holisztikus programot kínálnak. Masszázs a testnek, masszázs a léleknek – keleti illatok és keleti meditációs technikák minden mennyiségben. A stresszel teli modern világ, amelyet csak a teljesítmény érdekel, s amely a testet és a lelket egyaránt munkaeszköznek tekinti, nem is működhetne a test és a lélek megfelelő karbantartása nélkül. Színes és változatos piac épült ki a wellbeing, a jól-lét fenntartására, s a vallási közösségek sem késlekedtek lépést tartani az erre vonatkozó kereslet kielégítésével.

Helyezkedjen el kényelmesen, lábakat lótusz ülésbe, derekát tartsa egyenesen, lélegezzen lassan és koncentráljon a köldökére! Egy idő után érezni fogja, hogy hétköznapi kérdései eltávoznak. Engedje el őket! Engedje át magát a tisztulás felszabadító és nyugtató folyamatának... Aki ezeket az utasításokat nem ismeri, netán még ki sem próbálta őket, az nem is ebben a világban él. Aki bambán néz, amikor csakráról, szatiról vagy meditációról hall, azt megmosolyogják a jól informáltak, akik lépést tartanak a korral.

A Kelet lelkisége meghódította a Nyugat lelkiségét. A kiüresedett nyugati kereszténység tereit betöltötte az amerikai közvetítéssel érkező távol-keleti szellemiség. Harmónia a világgal, a természettel és önmagunkkal – ez lett a vallásosság fő kereslete és kínálata. A hatalmas fesztiválokon és a nyitott parkokban hemzsegtek a guruk, új vallási közösségek alakultak ezrével, s pótolták mindazt, amit a nagy keresztény egyházak már nem tudtak megadni tagjaiknak, s amivel már nem voltak képesek a fiatalokat megnyerni a keresztény vallási eszméknek, erkölcsnek és liturgiáknak.

Ahol a kereszténység sikeres Európában és Amerikában, ott a tudatosság eszközeit és elképzeléseit kínálja, keresztény szóhasználatba csomagolva. A '90-es években a hittudományi főiskolákon százával jelentek meg az érdeklődők, akik a lankadó kommunista és materialista eszmék helyett valami másra voltak kíváncsiak. Talán elsősorban nem is tudást, hanem új közösséget és új szellemiséget vártak a képzésektől. A legsikeresebb helyeken meg is kapták, amit kerestek. Aztán a 2000-es évektől kezdődően valami radikálisan változni kezdett, és már nem a teológiai főiskolákra özönlöttek a lelkileg igényes középosztálybeli keresők, többé-kevésbé keresztény alapokkal, hanem a mentálhigiénés képzésekre és az ehhez hasonló irányultságú önismereti csoportokba. Később pedig ezrek hallgatják élőben és százezrek felvételről “Pálferit”: a papot, aki párkapcsolati kultúrára tanítja az igényes és egyházias katolikusokat.

A “jöjjetek hozzám, akik megfáradtatok” (Mt 11,28) ígéret lenyomta a “menjetek és tegyetek tanítvánnyá” (Mt 28,19) evangéliumi küldetést. A metanoia, a megtérés jézusi felszólítása ma már nem az Istenről való gondolkodás átalakítására vonatkozik, hanem a lélekről, a szellemről, az önmagunkról való másképpen gondolkodásra. Ma már nem a külvilágot akarják a keresztények átalakítani, igazságosabbá és élhetőbbé tenni, hanem a belvilágot és a legszűkebb családi köreiket.

A Thomas Mertontól induló egyenesre Anzelm Grünig elhelyezhetőek a ma legdivatosabb keresztény szerzők. Az a kiadó, amely eladott könyveiből akar megélni, elsősorban az ilyen témájú könyvekben reménykedhet. Gustavo Gutierrezzel, Johann Baptist Metzcel vagy Aachile Mbembevel nem lehet ma üzletet csinálni.

mta.jpgTalán nem is baj, hogy így van. A kereszténység sikerének mindig is az volt a titka, hogy igazodni tudott minden kor igényeihez, s közben nem felejtette el saját vallási üzenetét. Remélhetőleg a tudatosság eszményei és gyakorlatai megnövelik az önzetlen szeretetet mai világunkban, talán a harmonikus személyiség nagyobb áldozatra képes. Ha így van, akkor a tudatos kereszténység a legfontosabb mai Evangélium.

Máté-Tóth András

(Nyitókép forrása: zpoint.org)