Mi tesz egy átlagembert tömeggyilkossá?
Gégény István 2017. október 04.

Mi tesz egy átlagembert tömeggyilkossá?

Az eddigi információk alapján nem volt terrorista, orvosi kezelés alatt sem állt az a férfi, aki rengeteg ártatlan ember életét kioltotta Amerikában, majd magával is végzett. Nem lehetetlen megérteni, mi vezethetett idáig.

Felfoghatatlan talány a nyomozók, a helyi és a globális társadalom számára egyaránt, mi váltotta ki a Las Vegasban zajlott vérengzést. A bűnügyi szakemberek ilyenkor főként az indítékot keresik, azt viszont - felületesen szemlélve az elkövető előéletét - homály fedi.

ap17275498021240.jpg

Azért látszólagos a sötétben tapogatózás, mert valójában számos fontos összetevőjét ismerjük annak a szituációnak, amiben egy átlagember elvesztette a józan eszét, ebből fakadóan pedig kimondhatatlan fájdalmat okozott sokaknak: vaktában lövöldözve meggyilkolt járókelőket, majd saját magát is megölte. Borzalmas tragédia, aminek nem szabadott volna, soha többé nem szabadna megtörténnie.

Nem látunk a gyilkos fejébe, de láthatjuk az őt körül-nem-vevő szociális hálót. Kétszer házasodott, mindkétszer elvált, s bár volt egy barátnője – aki egy hónapja nem tartózkodott az USA területén –, vérrokonai alig tudtak róla valamit, egyik testvére fel sem ismerte a hírekben a fotója alapján, apja büntetett előéletű volt. Régóta egyrészt dúskált az anyagi javakban, másrészt ezáltal lehetősége adódott, hogy a szerencsejátékok rabságába essen, valamint komoly fegyverarzenált vásárolhasson össze. Nem kell képzett szociológusnak, pszichológusnak lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: ennek az embernek minden összeadódott az életében ahhoz, hogy elveszítse a talajt maga alól.

Ebben a nagyon szomorú történetben, a gyász margóján felsejlik a családi, baráti kapcsolatok értéke, amelyek nélkül magányosan kóborolnánk csupán földi életünkben. Felkiáltójellel kihangsúlyozva észre kell vennünk, hogy aki a kérdéseivel, problémáival, vívódásaival társak nélkül marad, az veszélybe sodorhatja saját magát és másokat is. Különösen fontos kimondani, hogy a szerencsejáték – nevével ellentétben – nem játék. Fájdalmas szimbólummá lett az elmúlt napokban Las Vegas, amely a legkevésbé sem holmi játszótér azon gazdagok számára, akik nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. Akár annak is láthatnánk, de a pénz önfegyelem és a rendeltetésének megfelelő hasznosítás nélkül veszélyforrássá, lélekrombolóvá, akár fegyverré is válhat.

Miközben a szívem szakad meg a tömegben lelőtt ártatlanokért, az eddig megismert tények alapján fájdalommal tekintek az elkövető lelkére is. Egy meg nem értett, át nem ölelt, meg nem hallgatott, közösségbe nem hívott, sehová nem tartozó ember képe áll össze a mozaikokból, akiről most még nem tudjuk, miért követte el ezt a gyalázatos vérfürdőt. Azt viszont nem lehetetlen megérteni, mi vezethetett idáig. És már azt is tudjuk, mit tehetnénk a saját környezetünkben azért, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen szörnyűség.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a család, a baráti közösség megvéd minden bajtól. De ugyanígy egy biztonságos autóban ülve, becsatolt övvel is szenvedhetünk balesetet, ettől még jól tesszük, ha becsatoljuk azt az övet.

Figyeljünk oda továbbra is, még jobban egymásra!

Gégény István