Áder János: Az örökös kérdezés joga a reformáció ajándéka
SZEMlélek 2017. október 31.

Áder János: Az örökös kérdezés joga a reformáció ajándéka

Hazánk köztársasági elnöke is beszédet mondott a reformáció 500. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Wittenbergben.

ader_reform.jpg

Az államfő beszédének teljes leirata ide kattintva elolvasható, az alábbiakban egy részletet idézünk Áder János gondolataiból.

...miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett, 1568-ban az Erdélyi Fejedelemségben – sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően – magyar nyelvterületen, magyarul kimondták a lelkiismeret szabadságát. Hasonlóan ahhoz, amit ma, a 21. században is gondolunk róla.

Alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát. Ebben a jogában senki és semmi meg nem gátolhatja. A vallás szabadsága nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól. Hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető.

Így lett Erdélyben és egész Magyarországon természetes, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett. Falaik ugyanazon földön álltak, tornyaik ugyanabba az égbe nyúltak, hogy bebizonyítsák, amit Tordán így fogalmaztak meg: „a hit Istennek ajándéka”.

Ma, amikor az elmúlt 500 évre tekintünk, nekünk, magyaroknak, legyünk bármely felekezethez tartozók, könnyű a hit ajándéka mellé felsorolnunk a reformáció ajándékait. A protestantizmus őszinteségét. Az örökös kérdezés jogát. A viták tüzében edzett igazságkeresést. A vallás személyességének, a gondolat szabadságának kimondását. A hit humanizmusát. Az anyanyelvű tanítás elterjedését. Az írott szó cselekvő igévé tételét. A nemzetünkhöz való ragaszkodás megerősítését. Német és magyar önazonosságunk kifejezésének képességét.

(MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)