Hodász András: Szerettem volna a kampány végén békét üzenni az országnak
Gégény István 2018. április 07.

Hodász András: Szerettem volna a kampány végén békét üzenni az országnak

A fiatal pap a média kedvence, de ennek a kiemelt figyelemnek árnyoldalai is adódnak. A politikamentesség határait feszegető legutóbbi televíziós szerepvállalása kapcsán nyilatkozott a SZEMléleknek.

ifa18.jpg

Nemrég azt írtad, azért nyilatkoztál közéleti témában egy interjúban, mert "nem hallgathattál tovább" az egyre aggasztóbb társadalmi folyamatok kapcsán. Azt is ígérted: "Politikai témában ez volt az utolsó megnyilvánulásom." Erre két nappal a választás előtt egy politikai témájú tévéadásban szerepeltél. Hogy is van ez?
– Amiben megpróbáltam minél inkább politikamentesen, csak a társadalmi kérdések szintjén reagálni. Ezt nehezményezte is a kérdező, több ízben. Amikor felhívtak a műsor ötletével, telefonon arról beszéltünk, hogy híres emberek életét, privát szféráját mutatják be. Így vállaltam el. Aztán néhány nap múlva, utánakeresve a korábbi adásoknak egyértelművé vált, hogy alapvetően politikai műsor, de végül nem bántam meg, hogy bevállaltam. Bár az általad említett, korábbi elhatározásom határait feszegettem, de talán pont a kampány utolsó napjaiban sikerült valamifajta békét üzenni Magyarországnak.

– Mit szólnak papi körökben a bátor megszólalásaidhoz, kaptál-e konkrét jelzéseket, akár bátorítást, akár elmarasztalást?
– Igen, természetesen kaptam ilyet is, olyat is. Az Egyház egy nagy közösség, és figyelünk egymásra, bátorítjuk, vagy épp korrigáljuk a másikat. Ezt én a magam részéről tulajdonképpen el is várom. Nem vagyok tökéletes, bőven követek el hibákat, és nem félek szembenézni velük, ezért hálás vagyok a baráti visszajelzésekért, amik sokat segítenek, hogy javítsak magamon. Persze, mi tagadás, a bátorítások is jól esnek.

– Hogyan kezeled azt a dilemmát, ami saját lelkiismereted és a papságból fakadó engedelmesség, között feszül – ha feszül egyáltalán? Mennyire lehet önálló véleménye, szabad mozgástere a katolikus egyház hivatalos képviselőjének?
– Mivel a közhiedelemmel ellentétben nincs központi direktíva, hogy mit kéne mondani egyes politikai kérdésekről, igazából nincs ilyen belső feszültség. Azt gondolom, hogy a Katolikus Egyházon belül a szabad véleménynyilvánítást nagyon normálisan kezeljük. Persze, aki látta a tegnap esti műsort, erre azt mondhatná, hogy ott viszont azt mondom, hogy “felhívtak odaföntről”, sajnos ez egy szerencsétlenül sikerült megfogalmazás. Az igazság az, hogy semmifajta kötelező érvényű utasítást nem kaptam.

– Gondolom, te is elmész szavazni. Milyen megfontolások mentén készültél fel a döntésre?
– Ahogy minden keresztény: felelősséggel a nemzeti közösségem jövője iránt kötelességemnek érzem elmenni, és behúzni az ikszet arra a pártra, akivel kapcsolatban meggyőződésem, hogy a keresztény értékeket nemcsak szóban, hanem gyakorlatban is meg akarja valósítani.

Beszélgetőtárs: Gégény István

(Videó: hirtv.hu, nyitókép: Youtube)