Vigyázó szemetek Kínára vessétek!
SZEMlélek 2018. szeptember 24.

Vigyázó szemetek Kínára vessétek!

A keleti politika levesét nem szenteltvízzel főzik.

kina01.jpg

Megállapodást kötött a Vatikán a Kínai Népköztársasággal a püspökkinevezés rendjéről. Ennek következtében Róma elismeri a Kínában engedély nélkül felszentelt katolikus püspököket. Megállapodni jó, a jó megállapodás diplomáciai siker. Az egyház egysége jó – még nem világos, milyen áron.

Kínában a katolikus egyház két működési rendben élt. Az egyik az ún. patrióta egyház, amelyet Róma nem ismert el, s az ebben felszentelt püspökök nem voltak teljes közösségben a pápával. A Kínai Népköztársaság kommunista diktatúrája csak annak fejében engedélyezte a katolikus egyház működését, ha "püspökeit" megbízható, a pártvezetéshez lojális személyekből választják ki. A másik a katakomba egyház, amely üldöztetések árán is Rómához hűséges, s melynek püspökei a pápával egységben álltak.

A jelen megállapodás ezt az éles határvonalat fellazította, s legalábbis ideiglenes érvénnyel utólag elismerte és érvényesnek mondta ki a Katolikus-patrióta Szövetség püspökszenteléseit.

A Vatikán közleménye szerint a lépés nagy jelentőségű, s elsősorban az egyház lelkipásztori működésének szabadságát célozza. – A megállapodás lehetővé teszi az egységet az összes kínai püspök és a pápa között – emelte ki a szóvivő. Ferenc pápa, közvetlen elődjeihez hasonlóan, kiemelt figyelmet szentelt a kínai népnek. Az egység lehetőség, amelyből új impulzusok fakadhatnak. A megállapodás révén olyan személyek lehetnek püspökök, akiket elfogad a Szentszék és elfogadnak az állami hatóságok is. A Szentatya reményét és bizalmát fejezte ki, hogy a kínai egyház különböző részeinek képviselői képesek lesznek egymás felé bizalommal és megbocsájtással fordulni, s feldolgozni a múlt, sőt, a közelmúlt feszültségeit és félreértéseit.

Ez a részleges és átmeneti megállapodás hosszú folyamat végére tesz pontot, legalábbis pontosvesszőt. XII. Piusz pápa ugyanis 1954-ben az Ad Sinarum gentem (A kínai néphez) kezdetű enciklikájával teljes mértékben elítélte a kínai katolikus "hazafias mozgalmat", s ennek egyházpolitikáját. A Rómához hű katolikus egyház Kínában a mai napig az üldözés és a megszorítások számtalan módjának van kitéve. 2007-ben azonban a Vatikán Kínával foglalkozó bizottsága jelentését már azzal zárhatta, hogy közel minden kínai püspök és pap egységben van Rómával. Ferenc pápa és elődje, XVI. Benedek célja elsősorban az, hogy a diplomácia eszközeivel enyhítse a titkos egyház tagjainak szenvedését és az egység létrejöttével megnövelje az egyház pasztorális hatékonyságát.

A kommunizmus alatti vatikáni "keleti politikát", s annak sokféle árnyalatát megélt kelet-közép-európai katolikusoknak – miközben az üldözöttekkel együttéreznek és az üldözés enyhüléséért imádkoznak – a rendszerváltást megelőző és követő vatikáni megállapodások tapasztalatai miatt némi aggodalom is örömükbe vegyül.

A Kínával kötött mostani megállapodás egyik ára, hogy a kommunista rendszert következetesen elítélő katakomba püspököt visszavonulásra kérték. Ugyanúgy, mint a kelet-európai megállapodások során a cseh földalatti egyház egyes püspökeit és papjait. A keleti politika ugyan teremtett egységet a püspökök és a Vatikán között, de elmélyítette a szakadékot a helyi egyházakon belül, amelyek nyomai még 30 évvel a rendszerváltás után sem temetődtek be teljesen.

mta.jpgA megállapodás, melynek részleteit nem hozták nyilvánosságra, átmeneti. A megállapodó felek egy év múlva felülvizsgálják a következményeket. Addig is újra igazat adhatunk Hans-Jakob Stehle egykori vatikánszakértő félig tréfás megjegyzésének: a keleti politika levesét nem szenteltvízzel főzik.

Máté-Tóth András

(Nyitókép forrása: katholisch.de)