A te életedben ki a főszereplő?
SZEMlélek 2019. január 29.

A te életedben ki a főszereplő?

1200 fiatal gyűlt össze az egész országból a budapesti Elek Gyula arénában, hogy együtt ünnepeljenek, és valamiképp bekapcsolódjanak a közép-amerikai Ifjúsági Világtalálkozó programjába.

001.jpg

Január 26-án 11 órakor kezdődött a színes program a nyitó ünnepség után, Kocsis Fülöp beszédével. – Ha nincs csönd az életedben, akkor üresen vesznek el a pillanatok – hangzott el az érsektől. Azt hiszem, ez a gondolat sokunknak találó lehet; fiatalként különösen veszélyeztetve vagyunk a folytonos rohanás következtében, mert a tanulmányok, barátok, közösségi programok hevében nehéz megállni, megpihenni, csendben lenni. Azonban "az Istenre figyelő ember észre veszi a jelen pillanatot. – Teremtsünk csöndeket – igen, így, többes számban, mert "egy csönd" nem elég, hívta fel a figyelmünket az érsek.

3.jpg

A zenekarnak és énekkarnak köszönhetően a programok között egy-egy dal is felcsendült, így többek között hallhattuk a 2016-os, krakkói találkozó himnuszát, és az idei, panamai himnuszt is.

Megmozgattuk végtagjainkat a Shalom közösség brazil misszionáriusainak köszönhetően, majd Bartos Lídia Lelle, a 777 keresztény oldal egyik bloggerének tanúságtétele következett. Arról beszélt, hogy Isten hogyan vezette és vezeti őt ma is egyre közelebb magához, hogyan mélyült a hite felnőtté válása során. Hangsúlyozta, hogy nem mindig egyszerű egy blogger élete, mert sokszor támadják őt az olvasók a kommentszekcióban; főként, ha megosztó témáról ír. De erősebb benne a vágy, hogy leírja azt, amit Isten kér tőle, mint a félelem az esetlegesen érkező támadások miatt.

1p3.jpg

Pindroch Csaba színművész lépett nem sokkal később a színpadra, hogy meséljen saját hitéletéről, valamint gyermekkori történetek osztott meg a Panama-nap résztvevőivel. Bár csupán néhány pillant erejéig, de találkozott Ferenc pápával is, aki – elmondása szerint – abban a néhány másodpercben, amíg kezet fogtak, csak rá figyelt. – Éreztem a személyes szeretetét – mesélte. Színészi életéről is ejtett néhány szót; megtudtuk például, hogy negyedjére vettek fel a Színművészeti Egyetemre, így bőven volt szüksége kitartásra.

19.jpg

A nap talán egyik legérdekesebb része az volt, mikor Hortobágyi Tibor moderátor a közönség kérdéseit közvetítette Veres András, Kocsis Fülöp és Palánki Ferenc püspököknek. Néhány bemelegítő kérdés után (mi a kedvenc tortájuk, szeretik-e a sportot, melyik a kedvenc évszakuk) komolyabb témák is előkerültek, mint például: voltak-e már szerelmesek? Kocsis Fülöp igen, és hálás, hogy megélte ezt a mély érzést, mert ugyanazt a szikrát érzi püspökként (sőt, magasztosabbat), mikor Isten szemébe néz, mint mikor anno barátnője szemébe nézett. Beszélt a jó házasságról is, melynek titka véleménye szerint az önzetlenség, a másik javának a keresése.

A keresztény szerelem matematikai egyenletére is fény derült, mely így nézne ki: 1+1=1 Azaz: két egész találkozik, akik egyesülnek Istenben.

8.jpg

Veres Andrást kérdezték megyéspüspöki feladatairól, akinek hétköznapjai dolgosak, de fontos számára, hogy egyensúlyban legyen imaélete és munkája, mindezekre elég időt hagyva. Palánki Ferenc pedig érdekes oldalról világította meg a fiatalokat oly’ nagyon foglalkoztató „Ki vagyok én?” kérdést. A püspök szerint nem csak arra a kérdésre fontos választ találni, hogy ki vagyok, hanem arra is, hogy kiért vagyok? Ki a főszereplő az életemben? Én vagy Jézus?

A gyónás fontossága is felmerült, ami az egyik legjobb módja a gonosz távoltartásának. Ráadásul teljesen ingyenes. Ingyenes? Hogy-hogy? Hogy lehet ennyire olcsó? Azért, mert Valaki már drágán megfizetett ezért...

Valóban öröm volt kicsit jobban megismerni a püspök atyákat, bepillantani az életükbe, kedves emlékeikbe; így közelebb kerültek hozzánk, fiatalokhoz. Felfedeztük, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi, még egy-két tortaszeletet is szívesen megesznek alkalomadtán.

Zenés videós összefoglalónk a Panama-napról

A napot misével és szentségimádással zártuk, mely a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében zajlott le. Volt lehetőségünk dicsőítésre, imára, és tanúságtételeket is hallhattunk a hivatásválasztás témakörében, mely téma szintén foglalkoztatja a fiatalságot.

Azt gondolom, bár rövid volt az idő, mégis sikerült a szervezőknek egy igazán tartalmas napot összehozni, és a táskánkba került egy nagy tömörített fájl, amit a hétköznapokban lehetőségünk van kicsomagolni. Számos fontos témát érintettünk, velős gondolatokat kaptunk az evangelizálásról, a hitéletről, a szerelemről, a hivatás választásról, melyeket még ízlelgetni, értelmezni kell. Időt tölthettünk együtt az ország más fiataljaival és Jézussal. Táncoltunk, énekeltünk, örültünk, ünnepeltünk, kikapcsolódtunk. A legfontosabb pedig, hogy kimondtuk az igenünket Jézusnak, igent az Ő terveire, igent a szolgálatra: íme, itt vagyok, engem küldj!

Fekete Ágnes

(Fotók, videó: Gégény István)