Roma etnikai tömböket alakít ki a CSOK?
SZEMlélek 2019. február 12.

Roma etnikai tömböket alakít ki a CSOK?

Úgy tűnik, szoros kapcsolat fedezhető fel a borsodi falvak ingatlanpiaci robbanása és a házasságkötések számának meredek emelkedése között.

csokroma.jpg

A Válasz Online cikke adatokkal támasztja alá, hogy miközben a kormány a gyerekesek lakáskörülményein igyekszik javítani, járulékos következményként roma etnikai tömböket hoz létre. A teljes írás ide kattintva olvasható, az alábbiakban néhány részletet idézünk az elemző cikkből.

A frigyek az utóbbi évtizedekben olyan ritkák lettek, hogy – mint a Demográfiai Portré 2018 című kötetből kiderül – 2011-ben először csökkent 50 százalék alá a házasságban élők száma Magyarországon. Manapság a 20-24 esztendős férfiaknak kettő, a nőknek csupán öt százaléka házas. Az esküvő a 2000-es évek végére Magyarországon újfajta jelentéstartalmat kapott: legalább annyira jelezte a középosztályhoz, mint az egymáshoz tartozást. 2010-ig ugyanis elsősorban a fővárosban és a Dunántúlon élők, főként pedig a diplomások és a harminc évnél idősebbek járultak az oltár és az anyakönyvvezető elé, a kapcsolatukat legritkábban szentesítők pedig a keleti országrész apró falvaiban éltek – és ott is a legszegényebbek közül kerültek ki.

Hat év kellett csupán, hogy feje tetejére álljon az addigi világ. Budapest a házasságkötések arányában az élről a lista végére csúszott, a sereghajtók közé tartozó Borsod pedig az első helyre ugrott a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os adatai szerint.

Abban az évben egy budapesti nőnek 54 százalék esélye volt arra, hogy 50 éves koráig házasságot kössön, Borsodban viszont ennél nagyobb: 74 százalék. A falvakban a 30 év alattiak tömegével kezdtek megesküdni, a nyolc osztályt végzettek körében pedig megduplázódott az egybekelők aránya. Ha addig a legfejlettebb térségekben nősültek a férfiak, most a legfejletlenebbekben.

A háttérben ezúttal nem a nőt érdemes keresni – hanem a pénzt. A nagyvárosokban egy 20-30 milliós ingatlan megvásárlásánál nincs olyan nagy jelentősége a három gyermekre járó 2,2 millió forintos állami támogatásnak, falun viszont az összeg kiteheti a teljes vételárat.

Nem csoda hát, ha az új házasságkötési hullám egyik fontos jellemzője, hogy ezeket a házasságokat már évekkel korábban elhálták – annyira, hogy a gyerekeik is rég megszülettek. Így esett – Magyarország történetében alighanem először –, hogy a kétgyerekes anyák kelendőbbé váltak, mint a hajadonok. Márpedig ez történt: őket kétszer akkora eséllyel vitték az anyakönyvvezető elé.

Példa nélküli az is, hogy a legvonzóbbnak a három vagy még több gyermekes hajadonokat tartsák, de most eljött az ő idejük: körükben 110 százalékkal nőtt a frigyek száma.

2017-ben az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi közül Borsodban, Szabolcsban és Baranyában öt-öt olyan járás is volt, ahol kétszeresére nőtt a gazdát cserélt ingatlanok száma. Éppen ebből az öt borsodi járásból négyben a házasságkötések száma is legalább duplázódott 2010 és 2016 között. A kivételt a szikszói járás adja, ahol „csak” 80 százalékos volt a növekedés.

Azokban a térségekben, ahol a kisebbség lett a többség, a nélkülöző gyermekek lakhatása nemzeti üggyé vált. A kormány tudatosan lépett, hiszen a használt lakás vásárlását támogató CSOK-ot ugyan féléves előzetes biztosítási jogviszonyhoz kötötte, de ezt közmunkával is teljesíteni lehet.

Csakhogy ezekben a térségekben a lakosság kétféle rétegből áll: nagyon szegény nagycsaládosokból és idősekből. A keresletet és a kínálatot ez a két, etnikailag is eltérő csoport jeleníti meg, az üzlet megkötése után pedig az öregek otthagyják a falvakat, városokba költöznek. A CSOK felgyorsítja az elvándorlásukat és a roma etnikai tömbök kialakulását. A következmény pedig: a szegregátumok tovább rontják a gyerekek tanulási, a felnőttek munkavállalási esélyeit, és megszüntetik az egymás mellett élésben óhatatlanul meglevő feszültségek kezelésének napi rutinját.

(Forrás és fotó: valaszonline.hu)