Ezres tömeg Csíkszereda főterén az ételszentelésen
SZEMlélek 2019. április 22.

Ezres tömeg Csíkszereda főterén az ételszentelésen

Már nem fértek be a templomba – szabad téren tartották az ételszentelést.

etelszenteles_1.jpg

Az ételszentelés VII. századtól nyomon követhető szokása a mai napig él az egyházban. Húsvét vasárnap a hívek kosaraikban sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort, túrót, kolbászt stb. visznek a templomba. Ezek a böjti időszak végét jelzik, sok helyütt fölruházva a passiójelenetek szimbolikájával. A pap megáldja az ételeket, amiket otthon a családok elfogyasztanak.

De hogyan lett ebből Csíkszeredában tömegeket megmozgató esemény?

A Transidex.ro portálnak Gagyi József antropológus először a helyszínről, a Szabadság térről beszélt, mivel

maga a tér az, ami megmozgatja a tömegeket. A Szabadság teret a város központjának 1980-as évekbeli lebontása után alakították ki. Olyan teret hoztak létre, ahol ünnepelni lehetett az esetlegesen a városba érkező diktátort, Ceuşescut. Innen a tér máig használatos megnevezése, a Tapstér.

A rendszerváltást követően a tér használata, szerepe fokozatosan átalakult – mondta el Gagyi József – ez volt a tüntetések helyszíne, majd a városnapok és a megyenapok is ide szerveződtek, sőt, az Ezer Székely Leány Napjának bizonyos eseményei is itt zajlanak. Közben pedig egyházi rendezvényeknek is otthona lett, az ételszentelésen túl tartottak a téren már bérmálást is. A tér szakralitását csak megerősítette, hogy ott állították fel 2016-ban a Márton Áron-szoborcsoportot.

Az ételszentelést korábban Csíkszeredában, ahogy máshol is, a templomokban végezték: a Szent Kereszt plébániatemplomban is, később az új csíki lakótelep számára kialakított Szent Ágoston templomban is, nem beszélve Csíkszereda „faluvégeinek” (Taploca, Zsögöd és Csobotfalva) templomairól. Az antropológus szerint a nyolcvanas években, a „faluvégek” kivételével a város teljes egészét lefedő Szent Kereszt plébániához tartozó hívek száma a város fejlődésével annyira megnövekedett, hogy a város lakóinak visszaemlékezései szerint az ételszentelést már a templom körüli utcákban is végezték.

A nyolcvanas évek közepétől az ételszentelést az utcán betiltották, így a hívek a templomkertbe, illetve a „deszkatemplom” környékére szorultak vissza. Mivel 2001-ben elkezdték a Milleniumi templom építését, a húsvéti ünnepi misét a Szakszervezetek Művelődési Házában tartották meg, az ételszentelést pedig az épület előtt álló Szabadság téren.

Ez annyira sikeresnek bizonyult, hogy ettől az évtől kezdve külön szertartásként a téren szentelték az enni-innivalót.

Ma már a falvakból is bejönnek vasárnap reggel Csíkszeredába ételt szenteltetni, és turisták is érkeznek megtekinteni a látványossággá vált eseményt.

Az egyre nagyobb létszámú tömeg úgy a román, mint a magyarországi média figyelmét is felkeltette. Erre a kéretlen hírverésre még nagyobb tömegek jelentek meg a téren húsvét vasárnap reggel, ahol a húsvéti szentmisét Tamás József, a Gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke celebrálta.

etelszenteles_2.jpg

Gagyi József szerint az internet hozta meg az esemény mediatizálására a technikai-társadalmi lehetőséget, illetve a jól eladható szlogen: „a Kárpát-medence (értsd: magyarság) legnagyobb ételszentelése”, ami arra is rámutat, hogy a székelyek már megint elől járnak a jó példával.

(Forrás: Transindex.ro; kezdőkép: ersekseg.ro, fotó: dkjozse.blogspot.com)