7000 éves leleteket állítanak ki Pécsett
SZEMlélek 2019. május 07.

7000 éves leleteket állítanak ki Pécsett

A gyorsforgalmi út építésekor újkőkori falvakra bukkantak.

lelet_pecs.jpg

Több újkőkori településre és temetkezési helyre bukkantak az M6-M60-as gyorsforgalmi útépítésekor. A munkálatok megkezdése előtt a szakemberek korszerű módszerekkel több száz régészeti objektumot és több tízezer leletet tárak föl – tájékoztatta a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-t.

A Krisztus előtti 7-6. évezredben a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében a vadászó-halászó-gyűjtögető életmód mellett megjelent és pár évtized alatt túlnyomórészt a létalapot adó forrássá vált az állattenyésztés és földművelés. Fokozatosan nőtt a lakosság száma, a népsűrűség és a földművelésbe illetve állattenyésztésbe bevont földterület nagysága is, ez magával hozta a tájkép és az élővilág megváltozását is. A megváltozott életmód pedig az emberek gondolkodásában, hitvilágában is „radikális változásokat" okozott. Fontossá vált az időjárási jelenségek periodikus változásának megfigyelése, ezáltal a naptárkészítés, és az ezzel összefüggő csillagászat is tovább fejlődhetett – magyarázzák a JPM szakemberei.

A feltárt települések „páratlanul gazdag és sokszínű" leletanyagát a helyi múzeumok gyűjteményeiben őrzik, az eddigi tudományos vizsgálatok eredményeit számos, magyar és idegen nyelvű szaklapban publikálták.

Habár az előkerült tárgyak egy része több kisebb kiállításon már szerepelt, részletesebb tudományos kontextusukat, amely rávilágít valódi jelentőségükre, a nagyközönség mindeddig nem ismerhette meg.

A több mint hétezer évvel ezelőtti események és folyamatok rekonstruálásához szükség van megfelelő mennyiségű forrásra (jelen esetben feltárt régészeti jelenségekre és leletanyagra), korszerű természettudományos módszerekre, és elhivatott, fáradhatatlan kutatókra. Ezek a szakemberek korszerű módszerekkel néznek át és vizsgálnak meg analitikusan tízezer leletanyagot, valamint több tízezer oldalnyi régészeti dokumentációt. Ezután alkotnak szintézist, majd adnak egyszerű válaszokat régmúlt korok kérdéseire, ehhez viszont bonyolult és költséges vizsgálatok alkalmazására van szükség.

Az első falvak - az újkőkor letűnt világa a Dél-Dunántúlon című kiállítás a helyi újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be.

A JPM és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont régészeti intézetének közös munkájának eredményeként létrejött tárlat május 9-én nyílik, és 2020 júniusáig lesz látogatható Pécsett a Csontváry Múzeumban.

(Forrás: MTI; fotó: szabadpecs.hu)