Elszegényedőben a magyar társadalom?
SZEMlélek 2019. május 07.

Elszegényedőben a magyar társadalom?

A számadatok szerint vészesen nyílik a társadalmi olló: egyre többen élnek egyre kevesebből.

oecd.jpg

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása alapján a legalsó társadalmi rétegbe tartozók aránya 10 év alatt (a 2000-es évek közepe és a 2010-es évek közepe között) 4,7 százalékkal emelkedett hazánkban, miközben a 62 százalékot kitevő középosztály aránya 3,7 százalékkal csökkent, a felső jövedelmi osztályba tartozóké pedig 0,9 százalékkal lett kevesebb.

Az OECD szerint a medián átlagkereset 166 ezer 667 forint. Akinek a jövedelme nem éri ennek a 75 százalékát, vagyis a 125 ezer forintot, az az alacsony jövedelmi osztályba tartozik – a 30 százalékos arányt tekintve ez 3 millió magyart jelenti.

Szegénynek a tanulmány azt nevezi, aki a medián 65 százalékánál is kevesebbet keres, tehát havi 108 334 forintból, vagy kevesebből kénytelen megélni. A középosztályba tartozók havi 125 ezer forint és 325 ezer forint között keresnek, míg az ennél többől gazdálkodók a felső jövedelmi osztályba tartoznak.

Az mfor.hu írása szerint a kimutatás rávilágít az elszegényedés folyamatára.

A középosztály megerősítésének felvállalása mellett nagy hangsúlyt kellene fektetni a szegényebbek felzárkóztatására, de – mint az az adatokból is kitűnik – ők egyre jobban leszakadnak.

Rávilágítanak arra is, hogy egyre erőteljesebben nyílik a társadalmi olló: az adórendszer változása – az adójóváírás eltörlése miatt – összességében rosszul érintette az alacsonyabb keresetűeket, miközben a jobban keresők – adójuk jelentős csökkenése miatt – még több pénzből gazdálkodhatnak.

A régió országait tekintve a cseh és a szlovák alsó rétegbe tartozók aránya eleve jelentősen alacsonyabb, mint a miénk (23, illetve 24 százalék), ráadásul csökkenés is tapasztalható (0,9 és 0,7 százalék). A felső jövedelmi osztályba tartozók aránya (6-6%) közel azonos a hazai (7%) mutatóval, a középosztály társadalmi bázisa azonban lényegesen stabilabbnak mondható: a cseheknek 71 százaléka, a szlovákoknak 69 százaléka sorolható a középső jövedelmi osztályba. A miénkhez hasonló társadalmi szerkezetű lengyeleknél a különböző társadalmi rétegek aránya a vizsgált időszak alatt stagnált: 29 százalékuk tartozik a legszegényebb rétegbe, 61 százalékuk mondhatja magát középosztálybelinek, míg a 38 millió lengyel 9 százaléka alkotja a "felső tízezret".

(Forrás: mfor.hu, oecd.org)