"Nem akarok megbántani senkit, de..." – Csányi Sándor évet értékelt
SZEMlélek 2019. május 16.

"Nem akarok megbántani senkit, de..." – Csányi Sándor évet értékelt

Közgyűlést tartott a Magyar Labdarúgó Szövetség, amelyen a szervezet elnöke nem éppen formális évértékelő beszédet mondott.

csanyi.jpg

A visszafogott bevezető után Csányi Sándor szókimondóan elemezte az élvonalbeli klubok gazdálkodását.

Nyíltan bírálta a felelőtlen pénzügyi tevékenységük és elhibázott játékospolitikájuk miatt bajba került egyesületeket, jelezve, hogy a szövetség a Financial Fair Play, vagyis az UEFA pénzügyi előírásainak megfelelően szankcionálni fogja a rosszul gazdálkodó klubokat. Például kizárhatják őket az átigazolásból.

Meglepő módon a 2010 óta regnáló elnökség a játékoskeretek létszámának szabályozásban is csak most ismerte fel az európai előírások bevezetésének szükségességét, amikor

kiderült, hogy az igazolt NB1-es játékosok több mint 40 százaléka pályára sem lépett egész idényben.

A bevezetni tervezett UEFA-előírás a 25 fős keret mellett csak fiatalokat enged a B-keretbe nevezni.

– Nem is tudom, hogyan fogalmazzak, és nem akarok megbántani senkit, de

mintha ostobák lennének a klubok tulajdonosai.

Van 504 igazolt játékos a keretekben, csapatonként 42. Ebből az 504-ből 223 egyetlen percet sem játszott az elmúlt szezonban. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy egy ilyen kerettel dolgozzon az edző, a klub, amikor pénzügyi gondok vannak? Ez elfogadhatatlan – összegezte a számszerűen mérhető helyzetet az elnök.

tablazat.bmp

Csányi Sándor kemény kritikát fogalmazott meg a magyar és a külföldi játékosok, valamint a fiatalok (23 éven aluliak) arányával kapcsolatban is. Az elnökség 2010-es célkitűzéseinek nagyon fontos eleme volt a magyar és a fiatal játékosok játékidejének növelése, átmeneti javulás után azonban most éppen ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg. A magyar játékosok játékperceinek aránya a 2015/2016-os szezonban még meghaladta a 75%-ot – mára 70% alá süllyedt. De ennél is siralmasabb, hogy a 23 év alatti játékosok játékperceinek aránya két év leforgása alatt esett közel 10 százalékról 4 százalék alá.

– Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon. Akkor legalább menjünk el havonta egyszer vacsorázni a küldöttgyűléssel, annak is több értelme van. Ennek a pénznek a nagy részét a külföldiek viszik haza.

Csányi Sándor szigorúbb ellenőrzést és szankciókat helyezett kilátásba, hiszen valóban nem korrekt, hogy míg a szövetségben tekintettel vannak a klubok szuverenitására és érdekeikre, addig a klubok nem tartják szem előtt a magyar futball és a magyar válogatott érdekeit.

– Átlagban 28 éves külföldi játékosokat hozunk ide. 28 éveseket! Fel tudnám sorolni a csapatokat… Közben a Salzburg, vagy az Ajax 22-23 éveseket. Itt 28 évesek, nagy pénzekért, aztán nem is játszanak. És ez nyilvánvalóan nem segíti a magyar válogatottat sem.

Az elnök nem csak a klubok, de az edzők szuverenitását is átértelmezné.

– Van egy rossz beidegződés, amit sokszor hallok, hogy „az edzők dolgába nem lehet beleszólni”. Mi az, hogy nem lehet beleszólni? Hát kinek a pénzét költik? Leigazolja, aztán nem játszatja? Majd elküldjük, és kifizetjük a hátralévő pénzt. És nincs következmény. Én ezt már-már a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám.  Majdnem hogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi. Tisztelet a kivételnek.

stadionjo.jpg

Csányi Sándor évértékelő beszámolójában elhangzott néhány izgalmas számadat is:

  • kétszer annyian fociznak, mint 9 éve: jelenleg több mint 280 ezer igazolt labdarúgó kergeti a labdát
  • a Bozsik-program keretében 183 ezer gyerek játszik rendszeresen
  • stadionépítési program keretében 31 létesítmény újult és újul meg, összesen 334 milliárd forintból
  • 1200-nál több új pálya épült, és 2200-nál több került felújításra
  • a fővárosban a “Budapest-program” keretében 145 pálya épül

tablazat1.png

  • az MLSZ bevétele 2011 és 2018 között – a televíziós közvetítési jogoknak, a sportfogadási és névszponzori bevételeknek köszönhetően - 1 milliárd forinttal, 6,1 milliárd forintra nőtt
  • az MLSZ kiadásainak közel 20 százaléka a tehetségkutatásra, 53 százalék a Grassroots-programokra megy el, a profi labdarúgásra pedig nagyjából 10 százaléka
  • november 15. – a Puskás-stadion tervezett átadása

Az MLSZ elnöke biztosította bizalmáról Marco Rossi szövetségi kapitányt, és bejelentette, hogy megkezdődtek az előkészületek a videóbíró bevezetésére.

Egyébként a gazdálkodás stabil, a fejlesztések készen állnak, az új korszak most kezdődik – olvasható az MLSZ honlapján.

(Forrás: szovetseg.mlsz.hucsakfoci.hu)