Befolyásolhatja-e az emberiség a klímaváltozást?
SZEMlélek 2019. június 07.

Befolyásolhatja-e az emberiség a klímaváltozást?

Nagyon sokat lehetne tenni érte, de csak politikai akarattal. Bemutatunk néhány konkrét javaslatot, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete ajánlásával.

klimavaltozas.jpg

Hőség és légszennyezés miatti elhalálozás, nyugat-nílusi és dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése: ezek mind a klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatai. Még ha ezeket a magunk bőrén még nem mindenhol érzékeljük, azt azonban tapasztaljuk, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen.

Mit lehet tenni? Mit javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC)?

Egyáltalán, miért is vált sürgetővé a kérdés? Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt. A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

klima_szarazsag.jpg

Mi várható még? Gyakoribbak lesznek a hőhullámok, a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság), fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt), több allergén kerül a levegőbe. Bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás. Erősödik a kényszermigráció.

Az emberiség körülbelül 30%-a már most is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya. Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén – áll az elemzésben.

Elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik a hőhullámok (és a szélsőségesebb időjárás miatt elhúzódó kemény fagyok) következményei. A hőstresszt a nagyvárosokban erősíti a városi hősziget-jelenség és a magas páratartalom. A hőség zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

klima_oregek.jpg

Lássuk hát a javasolt tennivalókat:

1. A „szénmentes” gazdaság kiépítésével több százezer olyan korai halálozás lenne elkerülhető, amelyek mögött a légszennyezés áll. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. A dekarbonizáció előnye, hogy egyszerre segítené a klíma védelmét és a közegészségügyi célok megvalósítását.

2. Az egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás az üvegházgáz-kibocsátást is csökkenti. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás (a földektől a konyháig) teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is csökkenne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség. Az EASAC több zöldség-gyümölcs fogyasztást javasol. Mindez csökkentené a vörös hússal kapcsolatba hozott szív- és érrendszeri megbetegedések (például az agyi érkatasztrófa) kockázatát.

3. A klímavédelem egyben a fertőző betegségek terjedésének korlátozását is jelenti. A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog, amely számos vírus: az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A klímaváltozás a gyakoribb villámárvizek, áradások miatt fokozza az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatát is.

4. Ha bizonyítékokat szolgáltatunk arra, milyen egészségügyi hatásai vannak a klímavédelmi intézkedéseknek, akkor ez elősegítheti a gyors üvegházgáz-csökkentést is. A jelentés megállapítja: a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem igazán jelennek meg az uniós szakpolitikákban. Az EASAC szerint életbevágó fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Az EASAC elemzése szerint tehát a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint a megoldások elérhetők, és nagyon sokat lehet tenni már a mai tudásunk alapján is, azonban mindehhez politikai akarat szükséges.

(Forrás: MTA; fotó: slate.fr, romagnanoi.it, la-croix.fr)