Németország: kitoloncolás, civil tiltakozás - feszültség a rendőrségnél
SZEMlélek 2019. július 11.

Németország: kitoloncolás, civil tiltakozás - feszültség a rendőrségnél

A feszültség nem csak a német lakosok körében, de a rendőrség soraiban is tapasztalható.

nemeto_1.jpg

Kitoloncolták Németországból Libanonba a brémai alvilágot irányító arab bűnszervezet vezetőjét - jelentette a német sajtó belügyi tájékoztatásra hivatkozva csütörtökön.

– A kérdéses személy ellen jogerős kiutasítási határozat volt érvényben, és kitoloncoltuk – tudatta a belügyi szervek egyik szóvivője a sajtóval.

A Bild című német tömeglap arról számolt be, hogy a férfi elleni akciót hónapokon át tervezték a brémai, a berlini és a szövetségi rendőrség emberei, és éjszaka, álmában ütöttek rajta, fogták el, és utasították ki Libanonba. A Bild információi szerint a 46 éves férfi ellen 13 éve volt érvényben a kiutasítási határozat.

A kiutasított férfi a gyanú szerint az úgynevezett Miri-klán vezetője volt. A szervezet a hatóságok szerint a brémai szervezett bűnözés meghatározó ereje. A Die Welt című konzervatív lap szerint a mintegy 2500 fős, többnyire egy család tagjaiból álló klán mintegy 1300 tagja ellen folyik nyomozás. A most kiutasított férfi a Bild információi szerint legutóbb hat évet ült börtönben kábítószer-kereskedelem miatt.

Berlinben, Brémában, Alsó-Szászországban és Észak-Rajna-Vesztfáliában több hasonló bűnszervezet, egy-egy családhoz köthető klán működik, amelyek többnyire arab vagy kurd származású bűnözőkből állnak, és zsarolással, betöréssel, drogkereskedelemmel és egyéb bűncselekményekkel foglalkoznak. Többségük Libanonban vagy Törökországban élt, mielőtt bevándorolt Németországba.

A németek ötven százaléka úgy gondolja, hogy az iszlám fenyegetést jelent: ez derül ki a Bertelsman Alapítvány Vallási monitor című legújabb tanulmányából, melyet csütörtökön tettek közzé.

Az ARD német közszolgálati tévécsatorna honlapja kiemeli, hogy a Nyugat-Németországban élők fele, az ország keleti részében élőknek pedig az 57 százaléka tartja veszélyforrásnak az iszlámot. A kelet-németek 30 százaléka, a nyugatiaknak pedig a 16 százaléka nem szeretné, hogy a szomszédja muszlim legyen. Az ARD megjegyzi, hogy az ország nyugati részében sokkal több muszlim él, mint az egykori NDK-ban.

Míg a kereszténységről, a zsidó vallásról, a hinduizmusról és a buddhizmusról a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy gazdagítják Németországot, az iszlám esetében ezt csak a válaszadók harmada gondolja így.

A tanulmány készítői figyelmeztetnek, hogy a más vallásokkal szembeni intolerancia éppen olyan káros lehet a demokráciára, mint a vallásos dogmák, valamint a korlátolt és elutasító nézetek veszélyt jelenthetnek a politikai kultúrára. Az alapítvány valláskutatója, Yasemin el-Menouar szerint sokan nem vallásként, hanem politikai ideológiaként tekintenek az iszlámra. Rauf Ceylan iszlámszakértő arra mutatott rá, hogy a Németország iszlamizációjától való félelem nem a 2015-ös migrációs válság miatt alakult ki, hanem már jó egy évtizeddel korábban gyökeret vert a német társadalomban.

A kutatás azt is megállapítja, hogy aki rendszeresen kerül kapcsolatba más vallások követőivel, az kevéssé idegenkedik tőlük, és inkább hajlamos az iszlámot is a társadalmat gazdagító és nem fenyegető tényezőként értékelni.

A tanulmány arra is kitér, miként ítélik meg az egyes vallások követői a demokráciát, és arra jut, hogy mindegy, hogy az illető keresztény, zsidó vagy muszlim, a demokrácia mint kormányzati forma támogatottsága minden felekezet körében elsöprő, 89 százalékos. Érdekes módon a demokráciába vetett hit azok között alacsonyabb valamivel, akik nem tartják magukat vallásosnak; a keresztények 93, a muszlimok 91 százaléka, míg a magukat vallástalannak mondók 83 százaléka támogatja a demokratikus értékeket és alapelveket.

Feszültséget okoz a német rendőrségen belül, hogy olyan migrációs hátterű emberek is bekerülnek a testületbe, akik „jobban kötődnek az iszlámhoz, mint Németországhoz" - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatornán csütörtökön.

A szakértő azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy összecsapásba torkollott szerdán Lipcsében egy szíriai menedékkérő kitoloncolása, aki Spanyolországban lépett be az Európai Unió területére, ezért a menekültügyi eljárását is ott kell lefolytatni. Az intézkedést több százas tiltakozó tömeg próbálta megakadályozni, amely a rendőrökre támadt.

Horváth József közölte: több százezren jogalap nélkül tartózkodnak Németországban, közülük a német hivatalos szervek szerint 30-40 ezren várnak kitoloncolásra, de az eljárást évente mindössze kétezer emberrel szemben tudják végrehajtani. A szakértő a szerdai lipcsei esetről azt mondta: a rendőrség nem készült fel megfelelően a menedékkérő „begyűjtésére", és nem számoltak azzal, hogy az akcióról a rendőrségen belülről információ szivárgott ki.

A német rendőrségen belül komoly feszültséget okoz, hogy olyan migrációs hátterű emberek is bekerülnek a testületbe, akik sokkal erőssebben kötődnek az iszlámhoz, mint Németországhoz.

(Forrás: MTI; fotó: sclate.com)