Síelés és gregorián – egy polihisztor arcképe
SZEMlélek 2019. július 11.

Síelés és gregorián – egy polihisztor arcképe

Zenetörténész és cserkészparancsnok. A ciszterci Szent Imre gimnázium tanára.

rajeczky_1.jpg

...neveljük a gyereket arra, hogy mi jó és mi rossz, mi szép és mi csúnya. Ha ezt megtettük, nem félünk a jövőtől. Akkor biztos, hogy a jövő nemzedék, bármilyen formakincset teremtsen is, az értékes és jó világban marad. Amit alkot, az valódi érték, valósággal szép lesz.

Rajeczky Ferenc szavai ezek, aki 1901. november 11-én Egerben született.  Amikor tizennyolc évesen belépett a ciszterci rendbe, felvette a Benjámin nevet.

Az innsbrucki egyetemen teológiát hallgatott, 1926-ban pappá szentelték és teológiai doktori oklevelet szerzett. Ugyanitt Rudolf von Fickernél zenetudományi tanulmányokat is folytatott, és a második évtől kezdve rábízták a gregorián vezénylését. Szíve szerint maradt volna doktorálni, de a budapesti ciszterci Szent Imre Gimnáziumba helyezték, és ott tanított 1945-ig.

Ő volt az iskola cserkészparancsnoka is. Még Innsbruckban kezdett komolyan síelni, ezt a szokást Budán sem hagyta abba: az általa szervezett sícsapat telente a Normafánál gyakorolt, száraz napokon a viaszreszelékkel felszórt tornateremben edzettek, de az Alpokba is szervezett sítábort tanítványainak.

Három éven keresztül a Zeneakadémián zeneszerzést tanult Kodály Zoltánnál, aki később a Népzenekutató Intézetbe hívta. 1933-tól a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének főtitkára volt. Tanítási tevékenységében a Kodály-módszert alkalmazta, cikkeivel, tankönyveivel támogatta.

Közvetlenül a háború után öt évig Pásztón a ciszterci rend priorjaként tevékenykedett, ezzel egyidejűleg Budapesten egyetemi lektor és zenetörténet-tanár volt a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában.

Pásztón két szerzetestársával szinte középkori körülmények között művelték a földet, latin nyelvből korrepetáltak diákokat, miséztek. Köztiszteletnek és közszeretetnek örvendtek a környéken. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, 1950 októberében a szerzeteseknek a pásztói rendházat is el kellett hagyniuk.

Ekkor Lajtha László ajánlására a Néprajzi Múzeum munkatársa lett. Bár a rendek feloszlatásának a ciszterci rend is áldozatul esett, papi hivatását egész életében gyakorolta. Az ötvenes években népzenegyűjtő körutakon vett részt, valamint Lajthával népzenei hanglemezeket készítettek elő kiadásra. 1960-től 1967-ig az MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatóhelyettese, azt követően megbízott igazgatója volt, közben a Zenetudományi Intézet főmunkatársaként dolgozott.

Ő teremtette meg a magyar gregoriánkutatást. A magyarországi középkori források feldolgozásával és dallamainak közreadásával hozzájárult zenetörténetünk e kevéssé ismert korszakának feltérképezéséhez.

Rajeczky Benjámin 1989. július 1-jén hunyt el Pásztón. Polihisztorként is emlegették, posthumus Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Nevét zeneiskola őrzi, és tiszteletére rendezik meg az Országos Rajeczky Benjámin Gregoriánversenyt.

(Forrás: papageno.hu, fotó: MTVA)