ENSZ: A migrációs „válsághelyzet” kommunikációja nem felel meg a valóságnak
SZEMlélek 2019. július 19.

ENSZ: A migrációs „válsághelyzet” kommunikációja nem felel meg a valóságnak

– A migráció kérdésének átpolitizálása bűnbakká tette a migránsokat – jelentette ki Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője. Felszólította a magyar kormányt, hogy értékelje újra álláspontját és ne tegyen ismételten olyan kijelentést, hogy ‘válsághelyzettel’ áll szemben.

roszke.jpg

Az ENSZ független szakértője nyolc napot töltött hazánkban a migránsok emberi jogi helyzetének tanulmányozásával. Ittléte alatt ellátogatott a röszkei és a tompai tranzitzónába, a vámosszabadi befogadó állomásra, találkozott menedékkérőkkel és bevándorló munkavállalókkal, egyeztetett az illetékes hatóságokkal és kormányzati szereplőkkel is.

A hivatalos látogatást lezáró nyilatkozatában Felipe González Morales sürgette a kormányt, hogy a migráció kezelésének tekintetében a biztonságorientált narratíva helyett az emberi jogi megközelítést alkalmazza. A szakértő hozzátette, hogy „a biztonsági alapú megfontolások nem igazolhatják a migránsok emberi jogainak megsértését.”

A független szakértő elmondta, hogy migránsok tömeges Magyarországra érkezését követően a migrációellenes megnyilvánulások egyre inkább elterjedtek mind a hivatalos kommunikációban, mind a társadalomban. A kormány kampányaiban a migránsokat biztonsági kockázatokkal, például a terrorizmussal hozták összefüggésbe.

A kormány által preferált biztonságorientált megközelítés kialakításakor és végrehajtásakor kevéssé vették tekintetbe a migránsok emberi jogait. Ez egy sor korlátozó intézkedésben tükröződik, amelyek közül sok a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzeten” alapul, amelyet 2016 márciusa óta fél évente rendszeresen meghosszabbítottak, jelenleg is 2019. szeptember 7-ig van érvényben.

- A jelenleg érvényes időszak közelgő lejáratát tekintve határozottan ajánlom Magyarországnak, hogy értékelje újra a jelenlegi tényleges migrációs helyzetet, azonnal szüntesse meg az úgynevezett „válsághelyzet” és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseket - mondta Felipe González Morales.

Az ENSZ szakértője jelzésértékűnek tartja, hogy a közelmúltban a korábbi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nevet kapta. Aggodalommal tapasztalta, hogy a migránsok emberi jogai kevés figyelmet kapnak, miközben a valós helyzethez képest túlzott hangsúlyt helyeznek a biztonsági megközelítésre.

- A migránsokat veszélyes ellenségekként ábrázolják mind a hivatalos megnyilvánulásokban, mind a széles körű, társadalmi diskurzusban ebben az országban, de amit a látogatásom során láttam, az csupán néhány kétségbeesett, traumatizált és kiszolgáltatott nő és férfi, fiú és lány csoportja, akiket szögesdrótos kerítés mögé zárva tartanak a tranzitzónákban - mondta Felipe González Morales.

A két tranzitzóna 2015-ben kezdte meg működését Magyarország Szerbiával közös déli határszakaszán. 2017. márciusa óta a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” időtartama alatt alkalmazandó törvényi módosítások értelmében menedékkérelmet csak ebben a két tranzitzónában lehet benyújtani Magyarországon.

- Ellátogattam Röszkére és Tompára. A határszakaszok csendesek. Egyetlen migránst sem láttam Magyarország felé közelíteni a határ szerbiai oldaláról. Találkoztam viszont menedékkérőkkel, köztük várandós asszonyokkal, kisgyermekekkel, és 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúakkal - közölte a szakértő.

Felipe González Morales rögzítette, hogy szögesdrót kerítés feszül a tranzitzóna körül, a különböző szektorok között, szögesdrót van a szállásul szolgáló konténerek tetején.

- A menedékkérők mozgásszabadsága tekintetében alkalmazott szigorú korlátozások, valamint a börtönszerű körülmények a tranzitzónában természetüknél fogva kimerítik a fogva tartás fogalmát” - állapította meg a jelentéstevő.

- Jelenleg a tranzitzónákban körülbelül 280 személy van. Legtöbbjük olyan család, amely évek óta úton van. A tranzitzónák lakóinak több mint 60%-a gyermek, köztük csecsemők, kísérő nélküli menedékkérő kiskorúak és speciális szükségletű gyermekek. Sokakat több mint egy éve tartanak fogva a tranzitzónákban. A menedékkérőket fegyveres biztonsági őrök kísérik a tranzitzónákban belüli mozgásuk során - számolt be tapasztalatairól Felipe González Morales, aki az általános higiéniai körülményeket kielégítőnek találta, azonban az orvosi és pszichológiai ellátást és kezelést hiányosnak minősítette.

Felipe González Morales mély aggodalmát fejezte ki a menedékkérők, kérelmük elbírálásának teljes időszaka alatti tranzitzónákban való automatikus fogva tartása miatt. Úgy látja, a jogi segítségnyújtáshoz való korlátozott hozzáférés és a fogva tartás törvényességét valamint a menekültügyi határozatot érintő érdemi bírósági felülvizsgálat hiánya is problematikus.

A szakértő sürgette, hogy Magyarország mielőbb vessen véget a gyermek közigazgatási fogva tartása gyakorlatának, akár családjukkal együtt tartózkodó, akár kísérő nélküli gyermekekről van szó, és vizsgálja meg az alternatív fogva tartási lehetőségeket a kisgyermekes családok és a kísérő nélküli kiskorúak esetében, mivel a fogva tartás soha nem szolgálja a gyermek érdekeit.

A különleges jelentéstevő aggodalmát fejezte ki ez egyre növekvő akadályok miatt, amelyekkel a civil szervezetek szembesülnek a migránsok emberi jogaiért végzett munkájukban. Hangsúlyozta a civil társadalom fontos szerepét a demokrácia fenntartásában.

- Magyarország jelenleg munkaerőhiány okozta kihívásokkal szembesül. Üdvözlöm Magyarország erőfeszítéseit, amelynek keretében külföldi diákok magyarországi felsőoktatási tanulmányait szponzorálják és egyre növekvő számban adnak ki migráns munkavállalóknak munkavállalási engedélyt. Arra biztatom a kormányt, hogy ismerje fel annak lehetőségét, hogy a migránsok hogyan tudnának a munkaerőpiaci rések betöltéséhez hozzájárulni - zárta jelentését Felipe González Morales.

(Forrás: ohchr.org)