Szankciókkal sújtották az iráni külügyminisztert
SZEMlélek 2019. augusztus 01.

Szankciókkal sújtották az iráni külügyminisztert

"Dzsavád Zaríf valósítja meg Irán legfőbb (vallási) vezetőjének vakmerő politikáját, és ő a rezsim elsődleges szóvivője világszerte".

 irani-kulugy.jpg

Fogalmazott Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, aki szerint a szankciókkal Washington világos üzenetet küld az iráni rezsimnek arról, hogy a közelmúltbeli magatartása teljességgel elfogadhatatlan.         

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerda este közleményben foglalkozott az iráni külügyminiszter ellen hozott szankciókkal. Mint fogalmazott: a perzsa külügyminisztérium "nem egyszerűen az Iszlám Köztársaság diplomáciájának karja, hanem egyben a legfőbb (vallási) vezető destabilizáló politikája megvalósításának eszköze is".         

Az amerikai diplomácia irányítója szerint Zaríf és az általa irányított minisztérium közvetlenül a legfőbb vallási vezetőtől, azaz Ali Hámenei ajatollától kapja az utasításokat és maga Dzsavád Zaríf kulcsfontosságú szerepet játszik e politika elősegítésében a térségben és szerte a világban.         

Pompeo leszögezte, hogy a szerdán hozott szankciók újabb lépést jelentenek azon erőfeszítések sorában, amelyekkel Washington megpróbálja megakadályozni, hogy az iráni rendszer újabb erőforrásokhoz jusson, amelyek révén "elősegítheti a terrorizmust és elnyomhatja az iráni népet".         

"Az iráni rezsim elősegíti és támogatja a terrorizmust, börtönbe vet és megkínoz ártatlan irániakat, külföldi konfliktusokat szít, Szíriában és Jemenben, valamint az elmúlt hetekben kiterjesztette nukleáris programját" - fogalmazott az amerikai külügyminiszter közleménye. Pompeo e politika "cinkostársának" nevezte az iráni külügyminisztert.         

Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor leszögezte azt is, hogy Washington továbbra is diplomáciai megoldást keres "az iráni rezsim romboló magatartására". Dzsavád Zaríf Twitteren válaszolt az amerikai lépésre. Megkérdőjelezte annak a logikáját, hogy azért szabjanak ki rá büntető intézkedéseket, mert ő Irán "elsődleges szóvivője a világban".         

"Vajon az igazság tényleg ilyen fájdalmas?"- fogalmazta kérdésbe a véleményét a perzsa politikus.

"Köszönöm, hogy ilyen nagy fenyegetést jelentek az Egyesült Államok politikájára" - fűzte hozzá Zaríf, hangsúlyozva azt is, hogy a szankciók nem érintik sem őt, sem a családját, mert nincs vagyona és értéke Irán határain kívül.         

Az intézkedés értelmében - mint valamennyi, szankcióval sújtott személy és szervezet esetében - Zaríf Egyesült Államokban lévő esetleges vagyonát is befagyasztották, a pénzintézeteknek pedig megtiltották a vele folytatandó tranzakciókat.           

Mohamed Dzsavád Zaríf egyébként 17 éves korától az Egyesült Államokban - a kaliforniai San Franciscóban és a coloradói Denverben - folytatott tanulmányokat, majd 2002 és 2007 között országa ENSZ-nagykövete volt New Yorkban.Az amerikai kormányzat fokozódó mértékben gyakorol nyomást Teheránra. Ennek jegyében hozza meg büntetőintézkedéseit, így akadályozza az iráni nyersolaj eladását is. Elemzők szerint Washington így akarja ismét tárgyalóasztalhoz és az atomprogramjáról szóló új megállapodás megvitatására kényszeríteni Teheránt.                 
Az iráni külügyminiszter elleni szankciókat Washington egy hónappal azután hozta meg, hogy Donald Trump elnöki rendeletben sújtotta büntető intézkedésekkel Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási vezetőjét és néhány munkatársát. Az iráni külügyminisztérium akkori nyilatkozata szerint ezzel Washington elvágta a diplomáciai tárgyalások szálait. Donald Trump elnök pedig az írta Twitteren, hogy Teherán nem érti "a realitásokat". Az amerikai elnök már akkor újabb szankciókat is kilátásba helyezett.                 

Az iráni külügyminiszter ebben a hónapban vízumot kapott, hogy részt vehessen az ENSZ egyik tanácskozásán New Yorkban, de mozgását korlátozták. Csakis az ENSZ székháza, az iráni képviselet épülete és a repülőtér között mozoghatott.               

A szankciók szerdai bejelentése után a The Wall Street Journal című lap emlékeztetett rá, hogy a büntetőintézkedéseket a teheráni rakétakísérletek, a brit olajszállító tartályhajó Hormuzi-szorosban történt elfogása és az amerikai katonai drón lelövése nyomán hozta meg Washington.

 Forrás:MTI