NyugiOvi Program az iskolai bántások ellen
Dr. Fekete Ágnes 2019. szeptember 02.

NyugiOvi Program az iskolai bántások ellen

Beszélgetés dr. Jármi Évával a "NyugiOvi Program" -ról.

5434_1.jpg

Rengetegszer hallunk arról, milyen nehéz az oktatási intézményekben a küzdelem a különféle bántalmazó magatartási formákkal szemben. A legtöbbször a tehetetlen düh kommunikációját halljuk erről a kérdésről. De vannak pedagógusok akik úgy érezték, tudnak tenni valamit. Kialakítottak egy olyan óvodai programot, amely a gyerekek közötti bántó magatartástól igyekszik megóvni a legkissebbeket. Az agresszív viselkedést, ennek a szocializációját a lehető legkorábban kell elkerülni, ezért gondolták úgy a pedagógusok, hogy már hároméves kortól meg kell tanulni a jó szabályokat. A program lényege nagyon egyszerű, öt állításból áll:

  1. „Mindenkit befogadunk!”
  2. „Elmondjuk, amit érzünk!”
  3. „Nem bántjuk egymást!”
  4. „Megvédjük azt, akit bántanak!”
  5. „Szólunk, ha valakit bántanak!”

Az óvodákban általában egy-egy téma köré építik a foglalkozásokat, ugyanígy ez a NyugiOvi is egyfajta projekt, amely öt hétig tart, de a kereteket később is fenntartják a csoportban. Minden héten egy-egy fent leírt csoportszabályt tanulnak meg a gyerekek. Sorra veszik, hogy mi is az a kiközösítés, a csúfolás és a bántás.

Az a fontos, hogy ne az legyen a „menő” a csoportban, aki bánt! Nem az az erős, aki a gyengébbet piszkálja, hanem aki megvédi!

 maxresdefault_13.jpg

Dr. Jármi Éva, az ELTE-PPK Iskolapszichológia Tanszék adjunktusa, a programfejlesztő módszertani team vezetője:

A foglalkozásoknak az a lényege, hogy ne kényszert és parancsokat érezzenek, hogy „nem bánthatom a másikat”! Inkább szép lassan, a foglalkozásokon keresztül tudják a magukénak azt az üzenetet, hogy senkinek sem jó, ha bánt vagy ha bántják.

Itt van Szepi, ő a főszereplő. Egy Zérusz nevű bolygóról csöppent a Földre. Nagyon meg van szeppenve, innen ered a neve. Nem ismeri az itteni szabályokat sem. Az ő védelmére mozgósítjuk a gyerekeket. Úgy kezdődik az egész történet, hogy megjelenik egy űrhajó, és ott van benne Szepi. Egyszer csak megtalálnak egy levelet, amit ő írt. Ebben elmeséli, hogy hogyan került ide, és kéri, hogy vegyék be a csoportba. Így mindjárt megismerik az első szabályt. Később megtudják tőle a gyerekek azt is, hogy őt már egyszer kicsúfolták, és ez nagyon rosszul esett neki.

Van még két szereplője a játéknak: Zille és Timó tündérek. Ők olyan szuperképességekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy megvédjék Szepit.

Zille kívül hordja a szívét, és ezért nagyon jól felsimeri azt, ha valaki bánatos. Ő azt tanítja a gyerekeknek, hogy felismerjék az érzéseket. Timónak pedig van egy pajzsa, amivel mindenkit meg tud védeni.

A gyerekek a mesejáték folyamán megkapják ugyanezeket a képességeket. Amikor a NyugiOvi ideje van, mindig van egy Timó és Zille felelős, ők magukon hordanak egy kitűzőt, és az a feladatuk, hogy  különösen is figyeljenek arra, hogy mindenki jól érezze magát a csoportban. Ha valaki szomorú, akkor megvigasztalják. Van egy békítési, konfliktuskezelési rituálé is.

nyuszi-csoport-urhajo.jpg

A gyerekek készítenek egy csillagkaput, amikor befogadják Szepit. Mindenki átmegy egy versike mondása közben ezen. Ha megtörténik, hogy valaki megvert valakit, az óvonéni leülteti a gyerekeket, és nem firtatja azt, hogy miért történt a dolog. Inkább arra segíti a gyerekeket, hogy mondják el azt, ami valóban történt. Utána felteszik a kérdést, mit kellene tenni azért, hogy jobban érezzék magukat. Ezután átmegy együtt a két érintett fél a csillagkapun, ez az újrakezdés és a megbékélés jele.

Tehát van egyfajta verbalizáció, és egy rituális megjelenítés arra, hogy feloldják a konfliktust!

Igen, és nagyon aranyosak a gyerekek, mert két-három hét után nagyon rátanulnak erre! Szinte azonnal mennek a meghatározott helyre, ahol a megbékülés történik. Az óvó néni mindig ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, és így rendezik a dolgokat!

Nagyon hasonlít az erőszakmentes kommunikációra!

Igen, hasonló a gyökere, az érzések megfogalmazása, a megoldást kereső gondolkodás a számonkérő-, bűntető hangulat helyett.

Van más forrása is a programnak?  

A finn KIVA programmal is megismerkedtünk, bár maga az ötlet kifejezetten magyar eredetű. De az iskolásokkal foglalkozik. Mi óvodásokkal szerettünk volna kezdeni, mivel ebben az életkorban kerülnek be a gyerekek először a csoportos oktatásba. Itt lehet elkezdeni jól fellépni a pedagógiának. Egy tinédzsernek már nehéz azt mondanunk, hogy tizenöt év tapasztalatod van ugyan arra, hogy menő dolog valakit kigúnyolni, de most már nem az!

Egyébként nagyon büszke vagyok, mert ha a programunk esetleg nemzetközi pályára tévedne, nagyon megállná a helyét. A világban kevés helyen van ilyen óvodai program. Dániában találtunk erre példát. Nálunk az is nagyon fontos, hogy nem csak az óvónőknek, hanem az óvoda teljes személyzetének tartunk felkészítést. A gyerekek számára kifejezetten fontos, hogy egységes nevelői környezetben legyenek, és még a karbantartó bácsi is ugyanúgy reagáljon arra, ha valaki bántja a társát.

Hogyan alakul tovább a program megvalósítása?

Rengeteget mértünk az óvodákban, ahol mintaként bevezettük a programot. Például Ózdon egy olyan óvodában voltunk, ahol egyetlen szülő sem dolgozott állandó munkahelyen! Nagyon jók lettek az eredményeink. 

Az EU-s pályázatoknál általában mindig az a cél, hogy komoly társadalmi hatása legyen. Ennek a pályázatnak a Türr István Képző és Kutató Intézet  volt a megvalósítója. Azóta megszűnt ez az intézmény, jelenlegi jogutódja az EMMI Szociális és Gyerekvédelmi Főosztály.

Akit érdekel a NyugiOvi Program, hozzájuk fordulhat segítségért. Nagyon sokan meg is keresik őket. Hála Istennek nagy az érdeklődés! Az óvodáknak azután meg kell szervezniük a képzéseket, és be kell szerezniük a bevezetéshez szükséges eszközöket.