Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke
SZEMlélek 2019. szeptember 04.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke

A Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

lovasz_1.jpg

Két hónappal ezelőtt az Országgyűlés megszavazta az MTA átalakításáról szóló törvényt, melynek értelmében az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerült a frissiben létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz.

A döntés akkor is nagy vihart kavart: az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint „a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen".

Most az MTA elnöke, Lovász László nyújtott be alkotmányjogi panaszt, az Alaptörvény megsértésére hivatkozva, kérve a módosító törvény kifogásolt rendelkezéseinek visszamenőleges hatályú megsemmisítését. Értelmezése szerint ugyanis a törvénymódosítás sérti a tudományos kutatás és a tulajdonjog Alaptörvényben biztosított védelmét.

Az MTA elnöke az Alkotmánybíróság elnökének címzett beadványában megállapította, hogy " a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjoga (vagyona, illetve vagyoni értékű jogai) alkotmányosan védett tulajdon, amely ugyanúgy célvagyon, mint az MMA vagy az egyházak szintén jelentős részben az állam által átadott elemekből származó vagyona".

Lovász László szerint a törvénymódosítás következtében az "Akadémia tulajdonjoga névleg valóban fennmarad, azonban a tulajdonjog minden részjogosítványa, kivált a rendelkezés és használat joga megszűnt".

Az MTA tulajdonának korlátozása ugyanakkor a módosítótörvényben megfogalmazott "cél eléréséhez nem szükséges. A tudományos kutatóhálózat hatékonyságának növelése elérhető lett volna a kutatóhálózatnak az MTA tulajdonában maradásával; a tulajdonjog majdnem teljes korlátozása nem növelheti a kutatás hatékonyságát, mert az nem a kutatóhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlanok és a kutatási eszközök tulajdonosán, hanem a kutatóhelyek és kutatók finanszírozásán, munkafeltételein, munkájuk értékelésén, ösztönzésén stb. múlik. Ha tehát a cél kutatás hatékonyságának javítása – mely mindig közérdekű –, a hatékonyabb kutatás feltételeit a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata képes volt és lett volna biztosítani (pl. erőforrásai növelésével és szervezeti irányítási rendszere javításával)."

Lovász László szerint az, hogy az MTA kutatóintézetei változatlan struktúrában és az Akadémiára utaló előtagot elhagyva, de változatlan elnevezéssel, teljes jogfolytonossággal kerültek át az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz, igazolja, hogy "hasonló változtatás az Akadémia keretei között – tehát a kutatóhálózat köztestületi irányítás alatti mivoltának megtartásával – lehetséges lett volna. ... Az átalakítás tehát valójában továbbműködést jelent: ebből kitűnik, hogy az Akadémia tulajdonának elvételét nem indokolhatja a kutatóhálózat hatékonyságának növelése".

Az MTA elnöke hivatkozik az Alaptörvénynek arra a 2013 márciusa óta érvényben lévő módosítására is, amely "alapvetően kettős tartalmú: egyrészt biztosítja (védi) a Magyar Tudományos Akadémia fennállását, másodszor a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságát". Ezzel szemben azonban a módosítótörvény "a Magyar Tudományos Akadémia jogi helyzetén alapvetően és hátrányosan változtatott, megsértve ezzel az MTA-klauzulát mint a Magyar Tudományos Akadémia fennmaradásának biztosítékát".

Lovász László úgy látja, hogy jelenleg "a Magyar Tudományos Akadémia nem lehet képes a tudomány szabadságának gyakorlására, mert a tudomány műveléséhez szükséges kutatóintézet-hálózat megszűnt az MTA-hoz tartozni. ... A tudomány szabadsága a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága, amely magában foglalja a kutatás tárgyának (téma, kérdés stb.) szabad megválasztását, a kutatás módszereinek kiválasztását és a kutatások értékelésének szabadságát is. Ez részben egyéni szabadságjog, még inkább az egyéni szabadság együttes gyakorlása, amelyet a tudomány autonómiájának nevezhetünk".

Lovász László érvelése szerint "a Magyar Tudományos Akadémia csakis a kutatóhálózattal együtt értendő" és "a Magyar Tudományos Akadémia Alaptörvényben biztosított védelme feltétlenül magában foglalja az akadémiai kutatóhálózat fennmaradását".

Mindezekre hivatkozva a törvénymódosítást alkotmányellenesnek tartja, és kéri a módosítótörvény kifogásolt rendelkezéseinek visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

 (Forrás: mta.hu)