Ember vagyok, ments ki innen!
Rab Krisztina 2019. október 05.

Ember vagyok, ments ki innen!

Nem mondom, hogy szeretnék kutya lenni, de néha irigylem őket.

allemb1.jpg

Most éppen a szőnyegen, egymás mellett elnyúlva sütkéreznek a beszűrődő napfényben. Jó dolguk van, gondjuk semmi, koszt, kvártély rendben.

Ráadásul, ha az állatvédelmi törvényt veszem alapul, övéké a lakás majdnem fele: Míra kistestű, neki 10, Tóbiás nagytestű, neki 20 négyzetmétert szükséges biztosítanunk. Ha így számolunk, nekünk, felelős állattartóknak 8 és fél négyzetméter élettér marad, fejenként.

Az ugyanis sehol nincs szabályozva, hogy egy embernek mekkora területet kell biztosítani lakhatásra, ahogyan az sem, hogy egy ingatlanba hány személyt lehet bejelenteni. Ha tehát próbáljuk szigorúan csak a szabályokat figyelembe venni, az - a családomon kívül - senkit nem zavar, ha a lakásunkba egy kisebb falut beköltöztetek, de kutyából, ekkora területen, maximum tízet tarthatnék, a tartósan csoportban tartott ebekre vonatkozó "egyedenként legalább 6 négyzetméter akadálytalanul használható" terület megkötést figyelembe véve. Szoronghatnak nagycsaládok kisszobában, lehetnek egy lakcímre akár több százan is bejelentve, senkit nem érdekel, de ha a mi 64 négyzetméterünkön tíznél több kutya élne, az állatvédelmi törvény értelmében számonkérhető lennék.

Érdekes megemlíteni, hogy gyermekintézményekben szabályozott a gyerek - négyzetméter arány: óvodai csoportszobában 2, iskolai tanteremben másfél négyzetméternyi terület kell jusson minimálisan minden gyermeknek. Korábban az iskolában is 2 négyzetméternyi tantermet kellett biztosítani minden tanulónak, de ezt a törvényalkotók 2012-ben csökkenteni látták jónak, ezzel lehetővé téve változatlan méretű tantermekbe nagyobb létszámú (30-32-36 fős) osztályok összezsuppolását, így a pedagógushiány is - látszólagosan - csökkent.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy míg az állatvédelmi törvényben pl. a kutya méretével arányosan nő a számára biztosítani szükséges terület nagysága, a gyermekintézményekben ez éppen fordítva van. Pedig nagyon nem mindegy, hogy mondjuk egy 52 négyzetméteres helyiségben 26 hatéves, vagy ugyanannyi, netán a lehetőséget kimaxolva 34 tizenhat éves tartózkodik naponta 6-8 órát. Tudom, hivatkoznak az eltérő életkori sajátosságokra és tevékenységi formákra, hogy a kicsik sokat rohangálnak, kell nekik a tér, ezek a mai fiatalok meg csak a telefonjukat nyomkodják, blablabla, de léteznek, tanulnának, beszélgetnének, levegőt vennének...

Apropó, levegő! Az óvodák és az iskolák helyiségeinek minimum-hőmérséklete meghatározott, gondot inkább a másik véglet jelent, arra semmiféle előírás nem vonatkozik. Több iskolában már a májusi, és még a szeptemberi kánikulában is elviselhetetlen meleg van a tantermekben, tanulni és tanítani sem lehet a szaunát idéző körülmények között.

Az állatvédelmi törvény ezzel szemben részletesen, tól-ig meghatározza, melyik fajnak milyen léghőmérséklet szükséges az ideális tartási körülmények megteremtéséhez, de például utal a relatív páratartalomra és bizonyos gázok koncentrációjára is.

A hőmérséklet az állatok szállításánál is szigorúan szabályozott: az állatot szállító jármű belső hőmérséklete nem haladhatja meg a 35 fokot.

A közösségi médiát nyáron ellepték azok a buszon, metrón készített fotók, melyek szerint olykor 37-38 fokot is mutatott a hőmérő, vagyis élőállat szállítására alkalmatlan körülmények között utaztak emberek. A szabályok szerint tömegközlekedésben nem vehetnének részt klímaberendezés nélküli járművek, de egyértelmű, hogy ez csak papíron van így. A szabály szerint ha a külső hőmérséklet meghaladja a 24 fokot, a járműveken gondoskodni kell a hűtésről, de a tömegközlekedési eszközöknek csak egy részén van klímaberendezés, amit műszaki okokból, vagy anyagi megfontolásból nem is mindig használnak.

Magyarul, ha nincs hűtés, akkor vagy rossz a klíma, vagy azt mondja a sofőr, hogy rossz a klíma, mert ezzel üzemanyagot takarít meg, amiben anyagilag érdekelt, vagy eleve nincs is klímaberendezés a járműben, mégis közlekedik, mert közlekedhet: embereket szállíthat.

Állatok szállítását hasonló körülmények között, vagyis klímaberendezéssel nem rendelkező járművekben nyáron, a hőségben az Agrárminisztérium megtiltotta...

Sarkítva fogalmazva kánikulában pl. a vonatok többsége személyszállításra alkalmas, de marhavagonnak az állatvédelmi törvény betűi szerint nem lenne megfelelő.

"érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége"

- az állatvédelmi törvény kezdődik így, és mi nyugodtan irigykedhetünk...