Sorsdöntő epizódok egy filmben Széchenyi Zsigmondról
SZEMlélek 2019. október 16.

Sorsdöntő epizódok egy filmben Széchenyi Zsigmondról

Vadonvilág - Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában címmel vetítik Lerner János filmjét az Uránia filmszinházban.

53259.jpg

1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. Utolsó útinaplójában (Denaturált Afrika) a 30 évvel korábbi kelet-afrikai utazása óta bekövetkezett és az aktuális úton tapasztalt óriási változásokat kritizálja és elemzi ki, megrázó módon eleveníti meg az évtizedek alatt teljesen átalakult kontinenst, az eltűnő vadállományt, a civilizáció térhódítását… A Vadonvilág nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében.

Az alkotást szeptember 20-án mutatták be a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs szekciójában, Budapesten pedig kedden este tartották a díszbemutatóját az Uránia filmszínházban.

Az egész estés alkotás nemcsak egy életrajzi film, hanem bemutatja az Afrika múltja és jelene közötti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére – hangzott el az M1 szerdai műsorában. „Egy olyan dolgot szerettünk volna bemutatni, amely az elmúlt ötven évben egy kicsit feledésbe merült” – mondta el Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a film vezető producere a műsorban.

A film bemutatja, hogy 1930-ban mit érzett Széchenyi Zsigmond, amikor először kijutott Afrikába, hogyan járta be a földrészt. Ezt követően 1964-ben, megpróbáltatásai után ismét visszatért Afrikába, ebből az utazásból írta Denaturált Afrika című vadásznaplóját, amelyben utolsó afrikai utazását örökíti meg, amit feleségével Hertelendy Margittal közösen tett.

Mint mondta, a film készítésekor az 1964-es út leírásait követte végig a stáb. A film, amely a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt, és mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi Zsigmond vadász, író életének legjelentősebb, sorsdöntő epizódjait, bemutatja a földrész átalakulását, a népességrobbanást és a vadállományban bekövetkezett változásokat is.

A film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit készített afrikai útjukon.

Lerner János arról beszélt, hogy bár sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasók ismerik a könyveit, a vadászok pedig a vadászmúltját, de az életéről viszonylag kevés dolog került eddig a nyilvánosság elé.

Mint fogalmazott Széchenyi „igencsak sok pofont kapott az élettől”: 1945-ben, Budapest ostromakor, teljes trófeagyűjteménye elégett, utána mint arisztokratát deklasszálták, száműzték, kitelepítették, börtönbe zárták. Rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de talpra tudott állni. Végül élete alkonyán ismét visszatért Afrikába. 

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=IX4ZaBaiJRg

(Forrás: mult-kor.hu)