Boldogabb és produktívabb dolgozókat hozott a négynapos munkahét Japánban
SZEMlélek 2019. november 06.

Boldogabb és produktívabb dolgozókat hozott a négynapos munkahét Japánban

Bár az ötnapos, negyvenórás munkahét koncepciója alig több mint 100 éve jelent meg az iparosodott világban, és még néhány évtized kellett, amíg törvénybe is iktatták, mára kiirthatatlan alapelve a nyugati társadalmak működésének. Vagy mégsem?

japanwork.jpg

A munka világát is felforgató technológiai forradalom, valamint a dolgozók fizikai és mentális egészségét egyre jobban figyelembe vevő általános munkafilozófia egyre több szereplőt sarkall a tradíció megdöntésére.

Az amerikai székhelyű Microsoft most a munkások túldolgoztatásáról híres Japánban vizsgálta az egyre népszerűbb ötletnek bizonyuló négynapos munkahét hatásait. A cég 2019 augusztusát jelölte ki teszthónapnak, és mind a közel 2300 japán alkalmazottja öt héten keresztül megkapta szabadnapnak a pénteket anélkül, hogy a fizetése csökkent volna. A kísérleti programban ezen felül a családi vakációk céges támogatását is tesztelték, alkalmazottanként 100 ezer jenes, vagyis körülbelül 273 ezer forintos összegig.

A cég jelentése szerint a tesztidőszak minden szempontból óriási siker volt: a program saját bevallásuk és a teszt hatásait elemzők szerint is boldogabb és produktívabb munkaerőt eredményezett. A dolgozók termelékenysége 39,9 százalékkal nőtt, az értekezletek jelentősen hatékonyabbak lettek (a korábbi egyórás meetingek időtartama a felére csökkent), a munkahelyek energiafelhasználása 23,1 százalékkal csökkent, és 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ez idő alatt. Összességében

az alkalmazottak 92 százaléka válaszolta azt a kísérleti időszak után, hogy előnyben részesíti a rövidebb munkahetet.

A Biglobe nevű japán internetszolgáltató júliusi felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka bevezetné a négynapos munkahetet az országban, és a legtöbben (51 százalék) a szerdai napot töltenék extra pihenéssel. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem tervezi a négynapos munkahét végleges bevezetését, decemberben viszont újabb kísérletet hajtanak majd végre a cég japán központjában, a munkaidő rugalmasságának más irányú változtatásával.

Japánban egyébként - annak ellenére, hogy egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt azon cégek száma az országban, amelyek bevezették a négynapos munkahetet - a cégek negyede még mindig körülbelül havi 80 órás kötelező túlórát ír elő a dolgozók számára. Teszik mindezt annak ellenére, hogy az OECD termelékenységi mutatója szerint a G7 országai közül a japán dolgozók teljesítenek a legrosszabbul, vagyis a több munka nem eredményez nagyobb hatékonyságot.

A rövidebb munkahét ügyében már több jelentős üzleti szereplő szót emelt az elmúlt években. Larry Page 2014-ben, a Google vezérigazgatójaként beszélt egy eseményen arról, hogy a cégeknek egyesített erővel kellene kiállni a munkahét lerövidítése mellett. „Az az elgondolás, hogy mindenkinek eszeveszetten kell dolgoznia ahhoz, hogy a szükségleteink biztosítva legyenek, nem igaz” – mondta Page, hozzátéve, hogy túl sok munkát fektet az emberiség olyan termékek előállításába, amikre egyszerűen nincs szüksége.

Egy vagyonkezeléssel foglalkozó új-zélandi cég 2018-ban kipróbálta, hogy milyen hatással van a négynapos munkahét az alkalmazottak teljesítményére. Közel 250 alkalmazottjuk két hónapon keresztül heti négyszer 8 órát dolgozott a teljes ötnapi bérért, és az eredményeket elemző kutatók szerint ez idő alatt

csökkent a dolgozók stressz-szintje, nőtt a munkájukkal való elégedettségük szintje, és a munka-magánélet egyensúlyát is jobbnak ítélték meg.

Nagy-Britanniában kísérleti jelleggel több cég, köztük a Simply Business nevű telefonos ügyfélszolgálat és a Michelin-csillagos edinburgh-i Aizle étterem is átállt a négynapos munkahétre, ezért egy ideig a brit Munkáspárt is kacérkodott a bevezetésével való kampányolással. A párt ezért berendelt egy elemzést, amely viszont arra a megállapításra jutott, hogy a szigetországban irreális akár csak 35 órában is maximalizálni a heti munkaidőt, ahogy azt Franciaországban 1998 óta törvény írja elő.

A munkaórák ideális számának megtalálására vonatkozó kutatásokról, és azok extrém eredményéről, valamint a realitásról ide kattintva olvashat, sőt, akár szavazhat is.

(Forrás: qubit.hu)