Szent Mikulás
SZEMlélek 2019. december 06.

Szent Mikulás

Ma van Szent Miklós ünnepe, amit manapság csak Mikulásnak nevezünk. Korábbi cikkünkben leírtuk, miként változtatta meg a fogyasztói világ ennek a szent embernek az emlékét.  

kep1_7.jpg

Szent Miklós püspök volt Kis-Ázsiában. Egyszer egy elszegényedett nemesembernek három lányáról szerzett tudomást, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és megélhetési prostitucióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztességesen férjhez tudta adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is, a harmadik évben azonban az apa megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel.

Ez az ünnep emlékeztet bennünket arra is, hogy Ferenc pápa egy könyv kapcsán ebben az évben felemelte szavát a prostitució ellen. „A rendkívüli szentév idején az egyik Irgalmasság péntekén, amikor beléptem a XXIII. János pápa közösség befogadó otthonába, nem gondoltam, hogy ennyire megalázott, letört, nehéz próbáknak kitett nőket találok ott. Ők valójában keresztre feszített nők. Ezeknek a szerencsétlenül járt rabszolgáknak a kiszabadítása az irgalmasság cselekedete és minden jószándékú ember kötelessége. Fájdalmas kiáltásuk nem hagyhatja közömbösen sem az egyéneket, sem az intézményeket. Senki ne fordítsa el más irányba a tekintetét vagy mossa kezeit az ártatlan vértől, amelyet az útszéleken ontanak világszerte" (Szemlélek 2019)

Orosz Gábor írása:

Világhírű, mégsem ismeri a világ igazán. Közismert figura, hiszen ki ne tudná, hogy december hónapban minden gyermek a Mikulást várja, hogy vajon mit is hoz a jó gyerekeknek, s hogyan kellene elkerülni a virgácsot? De valóban őt várjuk? Ha egy gyerek azt hallja: Mikulás, Télapó, Szent Miklós, akkor vajon tudja-e a különbséget? Hiszen bár Szent Miklós az, aki a Mikulás legendájának alapjául szolgál, viszont a Télapó fogalma is kialakult már az 1900-as évek elején. De a legfontosabb kérdés, az hogy vajon miért nem tartjuk fontosnak a gyermekeink számára tisztázni, hogy december 6-án kit, mit és miért ünneplünk?

Sok legenda keringi Szent Miklós püspök alakját is, ehhez kétség sem férhet, hiszen a halála óta eltelt évszázadok során sok ember tartotta fontosnak, hogy ne vesszen ki az adományozó püspök alakja, legyen szó akár a három lányt a szégyentől megmentőről, vagy a hajózók megmentésére vízbeugró püspök alakjáról. De mégis vannak olyan tények, amik megkérdőjelezhetetlenek, mint a Myra városában való püspöksége...

Azt gondolom, mégsem szabad elvesznünk a legendák sokaságával megfűszerezett és a mára teljesen eltorzított változatai között Szent Miklósnak. Ha mindenképp fontosnak tartjuk, hogy az ő ünnepén valóban őt ünnepeljük, akkor két dolgot kell megtanítanunk gyermekeinknek. Az egyik, hogy „jobb adni, mint kapni”...

A Karácsony ünnepét is megfertőzte az ajándékozás kényszere, de Miklós püspök alakjával éppen hogy ellenkezik az a hozzáállás, hogy várjuk az ajándékot, nem pedig adjuk. Tanítsuk meg gyermekinknek, s így a jövő kultúrájának is, hogy igen, szeretünk kapni, de még inkább szeressünk adni. Nem édességet vagy kidobásra ítélt kacatokat, hanem azt, aminek igazán örül minden ember, gyermek és felnőtt egyaránt: magunkat.

Forrás: nyirgorkat.hu