Mit mond a főpap és a főbíró jog és erkölcs kapcsolatáról?
SZEMlélek 2019. december 09.

Mit mond a főpap és a főbíró jog és erkölcs kapcsolatáról?

A Válasz Online páros interjújában a magyar katolikus egyház fejét, Erdő Péter bíborost és Darák Pétert, a Kúria elnökét ültette egy asztalhoz.

erdo_dara_k-8-vsz.jpg

Az interjú apropóját az Erkölcs és jog című konferencia adta, amelyet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik előrendezvényeként rendeztek a Kúrián.

Darák Péter:

Az igazságot mindenki személyes érdekei és felfogása alapján határozza meg, és kevéssé tud azonosulni más személyek érdekeit ugyanúgy szem előtt tartó – és azokat ugyanolyan súllyal értékelő – ítéletekkel.

Természetes, hogy mindenki a saját felfogása szerint tekint valamit igazságosnak vagy igazságtalannak, ahogy az is, hogy a médiában –ami az individuumot hangsúlyozó világ – ez jelenik meg elsősorban. Közben pedig nincs olyan személy, aki az általános igazságot megvédené a személyes élményekkel szemben.

A tízparancsolat nem Istenre vonatkozó részeit minden közösségben élő embernek – függetlenül attól, hogy hívő vagy ateista – el kell fogadnia, mert egyébként nem lehetséges a társadalmi együttélés.

Olyan kihívások előtt állunk, amilyeneket korábban talán el sem tudtunk képzelni. Ezekben a helyzetekben azonban nem feltartott kézzel állunk, mert a jog és az erkölcs kapcsolatának újragondolása segíthet.

Erdő Péter:

Az ember természete az ősbűn nyomán rosszra hajlóvá vált. A túlzottan optimista az, aki azt vallja, hogy elég belátni a jót, és mindenki azt fogja tenni. Sajnos nem. Nem hiábavaló a büntetőjog.

Van objektív alapja a felelősségrevonásnak, mert az ember – függetlenül attól, hogy pogány vagy keresztény – képes felismerni a jót.

Fontos erkölcsi parancs: ne próbáljam meg úgy befolyásolni egy ember döntését, hogy kikapcsolom a szabadságát. Ez az emberi méltóságot sértő cselekedet. Idetartozik az álhíreken alapuló propaganda is.

Ha hiszünk abban, hogy az ember képes az alapvető erkölcsi követelményeket felismerni, akkor abban is lehet valamiféle bizodalmunk, hogy az emberiség – mint valami térbeli és időbeli közösség, tehát az élők és a múltban éltek – olyan örökség birtokába jutott, hogy képes lehet az új és még újabb jelenségekre ősi erkölcsi felismerések alapján választ adni.

A teljes interjút ide kattintva olvashatják.

Forrás:valaszonline Fotó:Vörös Szabolcs