Kiss Ulrich: Márk evangéliuma egy startup forgatókönyve
SZEMlélek 2020. január 10.

Kiss Ulrich: Márk evangéliuma egy startup forgatókönyve

A L’Oréal egykori topmenedzsere ma jezsuitaként hirdeti az örömhírt. Gerendai Károly mellett ő lesz a SZEMlélek Klub következő alkalmának vendége.

ku.jpg

A többnyire középvállalkozóknak lelki szemináriumokat tartó szerzetes úgy látja, a katolikus egyház egyfajta startup módjára működik. A Forbes magazin készített vele terjedelmes életút-interjút, amely ide kattintva olvasható teljes terjedelmében. Az alábbiakban néhány gondolatot idézünk a különös hitvalló exmenedzsertől.

abban az évben egyszerre vettek fel a brugge-i és a strassbourgi Európa Kollégiumba, a fontainebleau-i iskolába és még egy állást is kaptam Karlsruhéban a L’Oréalnál. Választani kellett és az egyetlen helyet választottam, ahol nem kaptam ösztöndíjat, mert az volt a véleményem, hogy az a legjobb, oda kell menni akkor is, ha nincs pénzem. Fölültem a vonatra, elmentem Fontainebleauba és fogadott az igazgató, aki egy nyugdíjazott admirális volt egyébként. (...) Azt mondtam neki, hogy nagyon örülök, hogy fölvettek, és köszönöm szépen, de van egy kis probléma, hogy nincs egy vasam se. Nézett egy nagyot, ilyet még nem hallott. Karácsonykor aztán behívott magához, közölte ünnepélyesen, kaptam két ösztöndíjat, ami pontosan annyi, mint a tanulmányi költség. Mondom, ez nagyszerű, de kéne egy kis zsebpénz is. Ekkor kaptam egy prêt d’honneur-t, vagyis becsületbeli hitelt. Így végeztem el 1970-ben a fontainebleau-i menedzseriskolát és ők segítettek elhelyezkedni. Tíz cégnél lehetett interjút kérni és tíz cég kérhetett föl téged interjúra. Az volt az érdekes, hogy a tízből kilenc belga vagy ott működő amerikai cég volt. Egyetlen kivétel volt, a L’Oréal.

Genfben van a világ két legnagyobb illóolaj-gyár központja. Ott találtam ki egy olyan egynapos szállodai kurzust, ahol kitaníthatjuk az eladónőket, hogy kell parfümöt eladni. Amúgy az volt a trükköm, hogy délelőtt 11 tájban vártuk a vonatokat, hogy megérkezzenek mindenhonnan. Én reggel 9-kor bementem az üzletbe és félig vásárlást csináltam, amit később előadtam stand up comedyben. Dülöngéltek a nevetéstől. Így meg tudtam mutatni a hibákat, amiket csinálnak, ez volt a pedagógia.

az is hozzátartozott menedzserléthez, hogy üzleti megbeszélések többsége a fehér asztalnál történt, ez a francia kultúra. Ott 3-4 órás ebédek voltak, utána még elmentünk valahova kávézni. Ez nem a német munkaritmus, ahol 20 perc alatt elintézik az ebédet. A franciák megadják a módját.

Nagyon fontosnak tartom a hosszú távú szemléletet. Azt gondolom, hogy a kapitalizmus válsága onnan ered, hogy rátértünk a negyedéves gondolkodásmódra. A japán, kínai, német vállalatoknál régen megvolt a tíz–húszéves távlatokban gondolkozás. A családi vállalkozásoknál ez ma is megvan, ők nem úgy indulnak, hogy fél év alatt meggazdagodunk. Akik így indulnak, a magyar éttermek például, be is csődölnek. Engem mindig izgatott, hogy a kapitalizmusban néhány kivétellel, mint a General Electric, kevés cég marad meg száz évig. A nemesi családok ötszáz évig fönnmaradtak. Miért van az, hogy a polgári vállalkozások többsége harminc éven belül tönkremegy? Rájöttem, hogy két oka van. Az egyik, hogy a generációváltás nincs megoldva. (...) A másik pedig az, hogy ha a társadalomban nem érték a maradandó, például a takarékosság. Amikor negatív kamat van, hogy akarsz te hosszú távon gondolkozni. Fiatal koromban emlékszem, az összes napilap tele volt azzal, hogy sparen, sparen, sparen, vagyis spórolni. Emlékszem, mennyire más volt a mentalitása a kiskereskedőknek, akiket látogattam. Ez teljesen kihalt, amikor jött a fogyasztási láz.

Márk evangéliuma a tényekre szorítkozik, a lényegre tör, kevés a mese benne meg a teológia. Kevés történetet mesél el, de első kézből, én a leghitelesebbnek érzem. Másrészt pedig elővettem és strukturalista analízist készítettem. Kiderült, hogy ez egy startup forgatókönyve, Jézus új társasága az egy startup volt. Kezdettől fogva azzal a szándékkal indul el, hogy nem a lokális piacot szolgálja ki, hanem a világpiacot. A katolikus egyház is startup. A struktúra segíti a megértést. Ez persze nem tűnik fel, mert a történetekre figyelsz, de nagyon gondosan van szerkesztve. Egyebek között mutatja lépésről lépésre, hogy Jézus, amikor elhagyja a szülői házat és elmegy Kafarnaumba, hogy akkor mi minden történik. Ezek pontosan azok a lépések, amit meg kell tennünk, amikor egy új vállalatot indítunk.

szemlelelk_banner_800x466px_1211.jpg

A családi vállalkozásban van egy olyan atmoszféra, hogy az emberek önként vállalnak dolgokat. Ott nem azt kérdezik a gyerektől, hogy dolgoztál eleget, különben nem kapsz vacsorát. Az igazi szülő szeretetből adja, beruház a jövőbe. A család nem más, mint a jövőbe való beruházás. A vállalat ugyanez, csak kicsit nagyobb léptékben. A vállalkozó felelősséget érez a munkatársai iránt, akkor is, ha egy kis étteremről van szó, ha egy cukrászdáról vagy cipőműhelyről. A keresztény többlet nem a jótékonykodásban áll. Festheted az óvoda kerítését zöldre, ezek a társadalmi felelősségvállalás néven futó akciók egy szemfényvesztés. Abban áll a társadalmi felelősségvállalás, hogy nem szennyezed a környezetedet. Ezeket az egész világ vallja elméletileg, ehhez nem kell kereszténynek lenned, fordítva. Keresztényként nem csinálhatod ezt.

Ma nincs közös ideál, csak az, hogy minél többet fogyasszunk. Megveszed az évi kütyüdet és állítólag ez viszi előre a gazdaságot.

(Forrás: forbes.hu, nyitókép: jezsuita.hu)