Tudok jót mondani a NAT-ról!
Rab Krisztina 2020. február 09.

Tudok jót mondani a NAT-ról!

A múlt héten, az éj leple alatt napvilágot látott Nemzeti alaptanterv vitathatatlan erénye, hogy sosem tapasztalt egységbe kovácsolta a pedagógustársadalmat: napok óta nem találok egyetlen gyakorló pedagógust sem, aki tud jót mondani róla.

hands_up.jpg

Pedig a pedagógusokat elég nehéz egy zászló alá rendezni. Mert hiába érinti mindannyiukat, egységesen a túlterheltség, a kiszámíthatatlanság, a becsapottság, a megalázóan alacsony jövedelem, az ingyenmunka, a provokatív propagandát kritika nélkül szemlélők ellenszenve, eddig cseppet sem egységesen, inkább vérmérséklettől és pártpreferenciától függő vehemenciával reagáltak a történésekre.

A partizánpedagógus

- Főiskola óta nem olvastam tantervet. Úgy vagyok vele, becsukom a terem ajtaját, megtanítom, amit meg kell tanítanom, de azt is, amit én értékesnek, fontosnak tartok, a naplóba meg beírom, amit be kell írnom. Én mondjuk a tankönyvmizériánál sem hisztiztem, mert nem tankönyvből, és nem is tankönyvet tanítok, viszont valószínűleg egy kisebb esőerdőt felemésztett már a papírfogyasztásom, annyit nyomtatok az osztályomnak... Most csak azért olvastam bele a NAT-ba, mert annyi mindent hallottam róla... Nem kellett volna! Pedig vártam! Vártam, mert például az óraszámok valóban magasak. Most csökkent, de nem az lett kevesebb, aminek kellett volna...

Első és második osztályban önálló tantárgyként megszűnik a környezetismeret: az a tantárgy, melyre a későbbiekben négy másik alapoz, beépül a magyar nyelv és irodalomba. A 17 éve tanító tanító ezt nem tartja minden részletében hibás elgondolásnak, de szerinte sokkal észszerűbb lett volna, ha a magyar valamelyik készségtárggyal - rajzzal vagy ének-zenével - fuzionál, hiszen alsó tagozatban az olvasás- és írásóráknak a gyakorlatban amúgy is természetes része a rajzolás és az éneklés.

- Aztán ott van a testnevelés, változatlanul heti 5 órában. Ebből mi kettőt tudunk a tornateremben tölteni, a többi általában csak papíron testnevelés: magas osztálylétszám mellett a tanterem és a folyosó is szűk, balesetveszélyes, az udvar pedig rossz időben használhatatlan.

De úgy látja, máshol is lehetett volna faragni az óraszámokon:

- Nem leszek túl szimpatikus, de a kötelezően választható hittan vagy etika órákra, ebben a formában, szerintem, semmi szükség, több okból sem. Egyrészt a vallási nevelés a család dolga és hatásköre kellene legyen, ahhoz az iskolának semmi köze, másrészt az emberi erőforrások pazarlásának tartom, hogy van olyan hitoktató, aki a mi évfolyamunkon például egyetlen gyereknek tart órát. De azt is tapasztalom, hogy a hittant tanító kollégák bizony nem állnak a helyzet magaslatán. Fegyelmezési problémáik vannak, és módszertanilag sem a legújabb trendeket képviselik, és ez a kettő valószínűleg összefügg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tanév közben ugyan nem lehet váltani, de nálunk - a papír mindent elbír alapon - néhány hittanos gyerek - elsősorban magatartási okokból - már etikaórára jár. Etikán ugyanakkor olyan kérdésekkel foglalkozunk, amelyekkel foglalkozni alsó tagozatban szükséges, és ez szükségessé tenne - a felsőhöz hasonlóan - heti egy osztályfőnöki órát, az egész osztály részvételével. Közösséget építenék, ehelyett most megosztás van.

Azt mondja, rossz érzések kavarogtak benne, miközben az új NAT-ot olvasta.

- Szerintem utoljára fordult elő, hogy én tantervet olvastam. Végig azt éreztem, hogy "egy igazság van, az is az enyém". Önmagamat kéne megtagadnom, ha hagynám, hogy ez hasson rám. Én a teljes személyiségemmel, szívvel-lélekkel tanítok, játszom, beszélgetek, létezem a gyerekekkel, nem tudom, nem is akarom máshogy csinálni, tehát becsukom az ajtót, és továbbra is partizánkodni fogok.

Rendszerhiba

- Azt látom magam körül, a tantestületben, a kollégáimon, hogy lassan mindenki megszakad, mégsem haladunk semerre. Ezen az új, vagy módosított Nemzeti alaptanterv változtatni fog: elindulunk - visszafelé.

Azt mondja, csak az unokái miatt aggódik, mert neki már majdnem mindegy - nyáron nyugdíjba megy. Pedig taníthatna tovább: matematika-fizika szakosként marasztalják, de azt mondja, nincs az a pénz.

- Ami itt az utóbbi időben oktatáspolitika címszóval folyik, az a halálos ítéletünk. Én ehhez nem asszisztálok tovább, nekem most megváltás a nyugdíj.

Úgy látja, nem az iskolában van a hiba, hanem a rendszerben.

- Az iskola a rendszerhibák ellenére is működik, még működik, mert van még a pályán egy 50+-os korosztály, akik elviszik a hátukon, de ha ők kidőlnek, márpedig sorban dőlnek ki, akkor - bármennyire is elhivatottak a fiatal kollégáim, kevesen vannak - hogyan tovább? Az iskolát nem az oktatási rendszer működteti, hanem éppenhogy az oktatási rendszer ellenére is működik. Többször volt esély, lehetőség a változtatásra, a megújulásra - nem sikerült, és attól tartok, ez most sem lesz másként.

Végigolvasta a Nemzeti alaptantervet.

- Nem szeretem azt szajkózni, amit másoktól hallok, de nem tudok a NAT-ról sem újat, sem jót mondani. Korszerűtlen, szakmaiatlan, nem életszagú. A tanárok pedagógiai szabadságát erősen korlátozza, a kreativitást mellőző végrehajtókká degradálja őket. Én egész pályámon arra törekedtem, hogy gondolkodó, önállóan véleményt alkotni képes, most már XXI. századi tudással rendelkező fiatalokat neveljek, de a Nemzeti alaptanterv ehhez nem teremt alapokat.

A NAT jön, én megyek

Még nincs negyvenéves, egy pesti gimnáziumban magyart és németet tanít. Nem vette fel a kockás inget sem, nem volt jelen egyetlen pedagógusdemonstráción sem. Türelmes, a tantestületében is köztudottan és vállaltan jobboldali érzelmű.

- Vállalhatatlan - egy szóban jellemzi így a NAT-ot. - Én ezt nem akarom, nem fogom tanítani! Nem, hogy nem visz előre, de úgy kártékony, ahogy van. Manipulatív agymosássá silányítja az oktatást. Nem csodálom, hogy senki nem vállalja fel, csak szegény Hajnal Gabriella kénytelen kiállni mellette.

Elsősorban a szakmaiságot hiányolja, és attól tart, ezzel tovább romlik az oktatás amúgy sem rózsás helyzete. Azt is mondja, aki akart, eddig is taníthatott Wass Albertet, de az megkérdőjelezhetetlen, hogy Ottlik, Kertész és a kortárs irodalom része kell legyen a tananyagnak.

- Annyira élvezem, amikor a tanítványaim szárnyalnak, alkotnak! A NAT-ot olvasva viszont csak bólogatójánosokat tudok a padokba képzelni, de magamat nem látom az osztály előtt. Mert ha a NAT-ot valóban bevezetik, akkor minden, amit a hivatásomról gondoltam, összeomlik, és akkor nekem is odébb kell állnom. Nem volt sosem egyszerű ez a pálya, de csak a világra nyitottan, szabadon, szeretettel közelítve lehet és érdemes folytatni.