Életet Amazóniának!
SZEMlélek 2020. február 13.

Életet Amazóniának!

Nyilvánosságra hozta a Vatikán Ferenc pápa szinódus utáni apostoli buzdítását, amely életet, fenntartható fejlődést, ökológiai és gazdasági igazságosságot, valamint a körülményekre figyelő evangelizációt hirdet az amazóniai térség számára.

amazonia.jpg

Nagy várakozás előzte meg a pápai iratot, melynek hivatalos címe Querida Amazonia (Szeretett Amazónia). Bár a bulvársajtó a szinódus idején és azt követően is untalan szajkózta, hogy a szinóduson résztvevő püspökök kérésére a pápa majd feloldja a kötelező papi cölibátust, az apostoli buzdításban természetesen erről éppen úgy nincs szó, ahogyan nem volt szó a szinóduson sem. A pápa ezzel szemben összefoglalja és tekintélyével megerősíti mindazt, amit a térség püspökei, papjai és szakértői megfogalmaztak számára a szinódus záródokumentumában.

Amazóniának és az ott lakóknak joguk van az élethez. A természeti kincsek védelmet érdemelnek ugyanúgy, mint a szegények és a rászorulók. Átfogó ökológiára, a teremtés szenvedélyes védelmére van szükség éppen úgy, mint a szegények és nyomorban élők élethez való jogának biztosítására.

Amazónia a világpolitika és a gazdasági érdekek ütközőzónája, mellyel szemben a pápa felemeli a hangját, jogot, igazságosságot és fenntartható fejlődést követelve.

Az egyház a maga jelenlétével akkor töltheti be küldetését, ha a helyi kultúrával szemben nyitott, és az evangélium egyetemes örömhírét a helyi kultúra nyelvén fogalmazza meg. Ez nemcsak nyelvi, hanem strukturális megújulást is követel. Amazónia nem homogén közeg, hanem hatalmas és színes világ, amelynek a sokszínűségét tanulni, érteni és őrizni kell. A pápa e térségre vonatkozóan is elismétli már ismert állásfoglalásait az ember, a környezet és a gazdaság összefüggéseiről, és kiemeli, hogy a térségben minden változás csak akkor vállalható, ha a szegények hangjának meghallásával és érdekeik figyelembe vételével zajlik.

Az egyházi megújulásban kulcsszerepet játszanak a papok, akik különleges módon képviselik Krisztust a közösségekben. Ezzel a pápa azonban nem valamiféle klerikalizmust ajánl a térségnek, hanem a papképzés és -továbbképzés megújítását, a laikusok szolgálatának egyre átfogóbb igénybe vételét és a nők számára új szolgálati terek megnyitását.

Sokan várták, hogy a pápa a paphiány enyhítése érdekében a kipróbált nős férfiak pappá szentelésére is engedélyt ad, ami nem történt meg. Helyette a papi hivatásokért való imádkozás mellett arra szólította föl a püspököket, hogy támogassák azokat a papokat, akik Amazónia szolgálatára éreznek missziós hivatást.

Úgy tűnik, mintha még mindig könnyebb lenne másokat megújulásra és változásra biztatni, mint az egyházon belül változtatni.

E tekintetben a dokumentum még nem mondta ki az utolsó szót, hiszen így fogalmaz. Ha valóban hisszük, hogy az Eucharisztia építi az egyházat, akkor “sürgetően szükséges megakadályozni, hogy az Amazonas vidékén a közösségek meg legyenek fosztva az új élet táplálékától és a megbocsájtás szentségétől.”

Csak remélhetjük, hogy a dokumentumban megfogalmazott megoldásokon túli “sürgetően szükséges” megoldások felé további lépéseket is tesz a pápa és tesz a Vatikán a szeretett Amazóniáért.

Máté-Tóth András

(Nyitókép forrása: L'Osservatore Romano Vatican Media)