A hálatelt étkezés lehet a világ új ét-trendje
SzőkeTibor 2020. február 26.

A hálatelt étkezés lehet a világ új ét-trendje

Mégis mi a bajunk azzal, amit ehetnénk?

cake-279524_1920.jpgLépni nem lehet a sokféle táplálkozási irányzattól, nap-nap után jelennek meg a legújabb, legtudományosabb, legleg diéták, amik atomjaira szedik ételeinket s bizonyítják körömszakadtáig, hogy ez a tuti, mostantól ez a legjobb, a legegészségesebb, a legeslegjobb.

Persze nagyon sajnálják, de nem jó, ahogy eddig ettünk és ahogyan azt magunkhoz vettük, mostantól ezt nem így kéne. Hiszen a földi halandó, akinek nincsenek magánlaborjai tápanyagkutatásra és nem ismer száz táplálkozástudományi szakértőt, az minden bizonnyal fogyatékos és teljességgel lehetetlen, hogy tudja, mi a jó neki. Az olcsó ételek, amiket élőhelyén megtalálhat könnyedén, egészen biztosan súlyosan károsítják az egészségét és évszázadok óta minden problémájuk eredője.

Együnk sok banánt! Hiszen a majmok is mennyit esznek és milyen jól elvannak tőle.

Zabot együnk, mert a lovak attól izmosak és hát nincs is jobb, mint egy ember, aki izmos, mint egy ló.

Ne igyunk tejet, hiszen nem vagyunk tehénborjúk. (De zabos lovacskák attól még lehetünk)

Ne együnk gabonát, mert károsítja az agyat. Évezredik mérgezte s ennek az lett az eredménye, hogy okos emberek kitalálták, hogy ne együnk gabonát, mert mérgezi az agyunkat!

Zsírt neee! Ja, zsírt igen. Cukrot nee! De kell a szénhidrát is!

Úgy vélem, az elmebaj tág területe az, amit jelenleg az étkezéseinkkel művelünk. Remek alkalom arra, hogy ki és megosszuk egymást. Gyűlölködésre ajánlott terület.

Ott tartunk, hogy nagyon sok embernek nem jó, ami előtte van, ami volt és ami lesz, csakis az, amit drágábban és körülményesebben tud beszerezni. Mielőtt ezt a logikus döntést meghozná(miszerint azért fizet többet, ami nincs előtte), el kell olvasson egy könyvet, ami majd meggyőzi arról, hogy nem tudhatta, mit eszik, vagy mit nem eszik eddigi életében.

Eldobni azt, ami előttünk van azért, hogy fizessünk olyanért, ami száz meg ezer kilométerekre van a lakhelyünktől, ez logikus? Eldobni évezredes hagyományokat azért, mert valaki azt mondja, hogy az, ami évszázadokig milliókat táplált, káros az egészségre és sosem volt jó?

Ne már. Évekig küzdöttem ortorexiával és ami étrend elérhető volt számomra, azt kipróbáltam. Az étkezéssel manipulálás szerintem főbenjáró bűn, hiszen enni kell. És amiatt bárki, aki embert s főleg annak kicsiny gyermekét manipulálja egészségre káros élelmiszerek fogyasztására, bűnt követ el. Az emberség és az emberiség ellen. Ezt ki kell mondani. Nyereségvágyból elkövetett étel és életmérgezés kiskorúak és kiskorúságban tartottak kárára. Mert a gyanútlan fogyasztó bízik abban, hogy az étel nem lesz számára méreg, hiszen olyan jó azt megenni.

Miért gondoljuk azt, hogy annyira hülyék vagyunk, hogy nem tudjuk, mi a jó nekünk?

A hálatelt, mértékletes étrend az egyik legjobb, amit az egészségünkért tehetünk. Mert nem csak az számít, hogy mit és honnan, hanem a hogyan is nagyon fontos. Ahogy nyúlok az étel felé, úgy táplál majd engem. Aki nem hiszi, járjon utána. Egy telezabált emésztőrendszer számtalan módon jelez vissza nekünk, hogy hé, ezt ne csináld velem. Ingerültebbek, tompábbak leszünk, nehezebben alszunk el, nem kielégítő az alvásunk. A zabálás minden létfontosságú szervrendszerünket túlterheli.

Felnőtt egy hisztis gyermeknemzedék, aki a bőségkosárban fuldoklik. Azok a gyerekek, akik a családi étkezések miatt traumatizálódtak,( addig innen fel nem kelsz, míg meg nem eszed ; edd még meg azt a kicsit, ne szomorkodjon a mami stb.) felnőttek és mindenféle étrendet ötlöttek ki maguknak.

De felnőttek azok a hisztis gyerekek is, akiknek semmi nem volt jó, amit eléjük raktak. Akikre nem figyeltek eleget, akik az étkezésekkor kapták meg anyut és aput. A gyerekbálványok, akiknek áldoztak, de akiket nem simogatták azok, akiket szintén nem simogattak.

Az egész globális táplálkozási trauma kiheverhető, ha hálát adunk azért, ami előttünk van. Ha eszünk,s nem zabálunk, több étel fog jutni a szervezetünknek, több Élet juthat az életünkbe.

Így a böjt előtt érdemes végiggondolni néhány szempontot, mielőtt étrendet választunk:

  • Ha 50 km-es körzetünkben minden létező tápanyag és élelem megtalálható, valóban arra van szükségünk, hogy külföldről hozassunk be magunknak? Hogy ezer kilométerekre lévő anyagokból állítsuk össze az étkezéseinket?
  • Lehet-e egészséges az, amihez hozzáférünk, ha mindig mértékkel tesszük azt?
  • A tányérunkon lévő étel valóban csak zsír, szénhidrát, kalória, semmi több?
  • Az egész több-e, mint a részek összessége?
  • Hány éves gyerekekre jellemző, hogy semmi nem jó, amit elé tesznek és mi lehet az oka ennek?
  • Ha az emésztőrendszerünk egy cég lenne, amit mi vezetünk, mit gondolnának az alkalmazottaink a sokszor 24 órás műszakokról?
  • Jogos lehet-e egy sztrájk, ami hasmenésként, puffadásként jelentkezik?
  • Étkezéseink a hogyan és a mennyi tekintetében nem vétkezések-e?

 

És a legfontosabb, legtudományosabb, a világ összes kutatója által igazoltan elfogadott kérdés:

  • Vajon minden nagymamák őse mit szól ahhoz, amit az általa szeretettel elénk rakott étellel művelünk?

 

Ha én hálaadással étkezem, miért káromoljon engem valaki azért, amiért hálát adok?

Tehát akár esztek, akár isztok, és bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.

(1Kor 10;30-31)