Aszály idején nem csak a locsolás segíthet?
SZEMlélek 2020. március 04.

Aszály idején nem csak a locsolás segíthet?

Szárazságstressz elleni szert kísérleteztek ki a californiai egyetemen. 

letoltes_2_1.jpg

A klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is egyre kevésbé elérhető.
A szárazsághoz a növények gyakorlatilag azóta alkalmazkodnak folyamatosan, hogy 400–500 millió éve első őseik az óceánokból a szárazföldre „merészkedtek”, majd fokozatosan benépesítették azt. A mezőgazdaság mind ez idáig elsősorban a víz tárolásával és pótlásával (azaz öntözéssel) volt képes enyhíteni a szárazságstressz okozta károkat.
Most egy újfajta megközelítéssel teljesen más ponton és más módon szeretnének a növényekre hatni: a növény a párologtatás minimalizálása révén próbálja elérni, hogy képes legyen visszatartani a benne lévő vizet, és így átvészelni a kedvezőtlen időjárású időszakokat.
A Sean R. Cutler professzor által vezetett, a University of California Riverside intézményében működő kutatócsoport a növényekben található többféle abszcizinsav-receptor fehérjeszerkezetének ismeretében próbált meg az emberi gyógyszer fejlesztéshez hasonló bioinformatikai, illetve biokémiai módszerekkel olyan molekulákat azonosítani, melyek hosszabb ideig stabilan a receptorhoz kötődve a gázcsere nyílások tartós záródását idézik elő. Ezek a vegyületek az abszcizinsavhoz hasonló szerkezetűek, de hozzá képest akár hétszer erősebben is kötődnek a receptorhoz. Nagy stabilitásuknak köszönhetően akár 4-5 napig – egy-egy rövidebb aszályos időszak alatt – is gátolni tudják a növények párologtatását azáltal, hogy a növényi hormonhoz hasonlóan előidézik a gázcsere nyílások bezáródását.
A munka egy részét a molekuláris növénybiológia modell élőlényével, a lúdfűvel (Arabidopsis thaliana) végezték. Laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy a kezeletlen növényekhez képest a leghatásosabb, opabaktinnak nevezett vegyülettel történő permetezés hatására a növények klorofilltartalma, illetve hőmérséklete tovább maradt az optimális érték körül.
Ugyanakkor az adatokat a szerzők szerint is érdemes óvatosan kezelni, mert egyelőre nem világos, hogy szabadföldi körülmények között, mezőgazdasági léptékben fenntartható, gazdaságos és hatásos lesz-e ez az újfajta kezelés.

Forrás: Élet és Tudomány