Ahol a kincsed, ott a szíved
Dr. Fekete Ágnes 2020. március 06.

Ahol a kincsed, ott a szíved

A cím Jézus szavait idézi. (Máté 6,21) Ezzel a hang-felütéssel kezdődött tegnap este az a közös beszélgetés, amely a méltóbb, kiegyensúlyozottabb, emberibb gazdaság elősegítéséről szólt a Párbeszéd Házában.

kosar-kozosseg.jpg

Az „Áldott légy!” sorozat keretében, amely Ferenc pápa enciklikájára utal, immár ötödik alkalommal keressük a kiutakat abból a gazdasági-, ipari-, mezőgazdasági-, elosztó rendszerből, amely ma kizsákmányolja a Földet, és bennünket is.

Engem különösen is érdekelt a helyi pénz kérdése, mert számos külföldi jó példát hallottam már, és magam is nagyon szívesen csatlakoznék egy lokális fizetőeszközhöz, ha volna ilyen. Hallottam már a soproni Kékfrankról, és olvastam Perkovátz Tamás nyilatkozatát, aki szerint a HA-Mi-Összefogunk Korlátolt Felelősségű Európai Szövetkezet mintájára az ország minden pontján egyre inkább létkérdés, hogy az ott elköltött pénzek az adott térség gazdaságának további élénkítését segítsék. De sajnos Sopron túlságosan messze van.

Sajnos nem sokkal közelebb fekszik Alsómocsolád, ahol a Rigac nevű pénzeszközt vezették be, de a történet nagyon érdekes volt, hátha a környékünkön is valaki egyszer elindul ezen az úton.

Izgalmas történetek sokaságát mesélte el Dicső László, Alsómocsolád polgármestere.

lead_662091.jpg

A falu a mai magyar valóság különféle gondjaira szeretne élhető megoldásokat találni. Egyik ilyen az, hogy míg a TSz-időkben nem volt kérdés, hogy mindenki megtermeli a kiskertjében azt, amire szüksége van, ma már nagyon kevés ember foglalkozik a földdel. Erre a helyzetre válaszként dolgozták ki a "Magunk kenyere" programot. A fő céljuk az, hogy ki-ki maga is tegyen boldogulásáért. Rengeteg előkészítés, jogi és gazdasági szakemberekkel való egyeztetés, lakossági fórum után vezették be a 325 fős falu saját valutáját, a Rigacot 2013. május 1-én.

Volt egy falubeli fiatalember, aki fészbukos szavazást kezdeményezett: hogyan hívják a pénzt? A legkülönfélébb kérdésekre lehetett választ adni, mint például, hogy fémből legyen-e?

Végül egy helyi betyár nevét kérték kölcsön. Mindenki úgy érzete, hogy ez éppen illik a mai "betyár" világhoz! A pénz kibocsátásához fedezetre volt szükség, amit az önkormányzat biztosított. 2015-ben kiderült, hogy önkormányzat mégsem bocsáthat ki helyi pénzt, akkor beszedték a Rigacot, és ugyanazt kibocsátották még egyszer, csupán annyi különbséggel, hogy egy önkormányzati vállalkozás adta ki. Egy az egyben lehet váltani Rigacot, de visszaváltani csak 20 % váltási illetékkel fogadják el, így segítik elő, hogy a pénz minél jobban mozogjon. Kisfaluban nehezen él meg a helyi bolt, ezért nagyban hozzájárul a Rigac fennmaradásához.

A Rigac felhasználói köre erősen kötődik az önkormányzathoz: az önkormányzat cégei és a lakosság használja, pl. be lehet fizetni a helyi adókat Rigacban, és, ha valaki az önkormányzatnak végez munkát, annak ellenértékét is Rigacban kapja meg. 

alsomocsolad-rigac.jpg

A polgármester becslése szerint jelenleg 1,5-2 millió Rigac forog. A helyi pénz forgási sebessége elég nagy. A lakosok 90% arányban az önkormányzat rendszerein keresztül használják ezt a fizetőeszközt, mert lehetőség van az önkormányzat szolgáltatásait Rigacban fizetni, például: étkezés az önkormányzati idősek otthonában, talajművelés, személyszállítás, házi szociális gondozás, Teleház szolgáltatásai, turisztikával foglalkozó közhasznú társaság által szervezett programok. Az önkormányzat felé teljesítendő összes adó és egyéb befizetés is fizethető Rigacban. Az önkormányzat által megtermelt tojást, tápot, zöldséget, szolgáltatást is meg lehet venni a helyi fizetőeszközért, sőt, kedvezményekre is van lehetőség, például 10 tojás ára 350 forint, de csak 300 Rigac.

A „Magunk kenyerén” program keretében többféle gazdaságfejlesztési cél is megvalósul. Van állattartási- és lakás felújítási program. Ha valaki például szeretné felújítani a házát, akkor kap egy bizonyos összegű kölcsönt, amelynek egy része Rigac. Ezt a munkások kifizetésére használhatja.

A helyi gazdaságot és a helyi identitást is nagymértékben erősíti a saját pénz. Többféleképpen lehet Rigachoz jutni. Egyrészt valóban az ember munkaerejével. Mindig vannak feladatok, területeket lehet vállalni gondozásra, a fakitermelésen lehet például dolgozni. Ha valamit épít az önkormányzat, és akad egy helyi kőműves, aki vállalja Rigacért a munkát, akkor így is hozzá tud jutni. Egy átlagos óráért hatszáz Rigacot fizetnek.

Alsómocsoládon van egy elszámoló központ, ott lehet beváltani a pénzt különböző módokon.

Második előadó Zalatnay László volt, a Nyíregyházi Kosár kezdeményezője.

f8c6040c-pasted-image-0.png

Elmesélte, hogy a Kosár kezdete egy nagy beszélgetés volt: „2012-ben néhányan találkoztunk, akik máshogyan gondolkoztunk, mint amit ma átlagos gondolkozásnak tartanak. Elkezdtünk beszélgetni, és egyre többen csatlakoztak a beszélgetéseinkhez. Amikor már 50 ember gyűlt össze és túl voltunk azon, hogy egymásra ismertünk abban, hogy tenni akarunk a saját életünkért, akkor közösen úgy döntöttünk, hogy a beszélgetéseket tettekre váltjuk. 2013 tavasz végén el is indítottuk a Nyíregyházi Kosár bevásárló közösséget, amit azóta is működtetünk.”

A rövid ellátási lánc lényege, hogy szinte senki nincsen a termelő és a végső fogyasztó között. Ez a REL. A másik út pedig a hosszú ellátási lánc, és talán nem véletlen a rövidítése sem: HEL(L), azaz pokol.  

A Nyíregyházi Kosárban önkéntesekkel szervezik az átadást, átvételt. Ezen a héten is százhatvan névvel ellátott kis láda volt tele különféle zöldségekkel és egyéb megrendelt árucikkel.

Zalatnay László elmondta, hogy maga a történet egyszerű. Az igazi kérdés az, hogy hogyan lehet egy önkéntes csapatot hét évig és még tovább fenntartani?

Egyre több embert érdekel az egészséges táplálkozás, és az embereket az hozza össze, hogy tegyenek valamit a saját és környezetük egészségéért. De nem mindenkinek ez a motivációja. Van, aki azért jön önkéntesnek, mert a gyereke Londonban él, és valamit szeretne tenni megmaradt idejében. Van, akinek mindene megvan, és szeretne valami fontosat és jót csinálni. Ezt a sokféle motivációt egyben kell tartani. Kezdettől fogva elv volt, hogy a Kosár nem pályázik, csak adományokból él.

Rendkívül érdekes képsort láthattunk arról, hogy különféle kábító- és izgatószerek hatására milyen pókhálót sző a pók. Az, hogy egy rendszernek ilyen a szerkezete, meghatározza a minőségét is. Más-más szerkezetnek eltérő hatásai is vannak. A HEL élelmiszerei például messziről érkeznek, ezért sokkal több környezetszennyező mellékhatásuk is van.  

 

pokok.jpg

Ha ma bemegyünk egy bevásárló központba, azt láthatjuk, hogy nagyon messziről kerülnek oda az élelmiszerek. A legmegdöbbentőbb szélsőség az új-zélandi lila hagyma és a svájci chilis bab volt.

A Kosár Közösség célja az, hogy közelről kerüljön az élelem az asztalunkra, és tudjuk is azt, hogy mi honnan származik.

Ma Magyarországon egy ember átlagosan 2000 Forintot költ élelmiszerre naponta. Nyíregyházán ez az összeg évente az összlakosságra nézve, 84 milliárd Forint. Ebből a helyi termékre költött összeg: 8 milliárd, és 76 milliárd Forint elvándorol a városból. A magyar faluk átlagában még rosszabb a helyzet, a megvásárolt élelmiszer értékének még 10 %-a sem marad helyben!

Helyi pénzt sajnos nem tudtak megvalósítani Nyíregyházán, ahhoz sokkal nagyon erő és összefogás szükséges. De a vásárlói láncot megalkották! „Ha mi magyarok ezt mindenhol meg tudnánk valósítani, és a pénz helyben maradna, a világ leggazdagabb népei között lennénk!” –hangzott el az előadásban.

A zárókép egy lovat ábrázolt, amelyik a mesék módján kilógó bordákkal feküdt a porban. Nem ez a kép szerepel a mesékben is? A táltos paripa így szokott feküdni az istálló mélyén. Meg kellene etetni valamivel! A mesebeli táltosparipa, a helyi gazdaság így néz ki jelenleg. A rozoga kis csikó mutatja, milyen a vidék. Gyógyítgatni kell. Sopánkodás helyett nem is gondolunk arra, hogy megvannak ehhez az eszközeink. Zalatnay László szerint az a parázs, amely igazi táltossá teszi ezt a gebét, azaz minket, az a FIGYELEM.

A rendszerváltás óta nyolcszázezer család szállt ki a mezőgazdaságból. A fiatalok között szinte senki sem szeretne az agrár ágazatban dolgozni. De a szemléletváltozás lehetséges, erre példa a Nyíregyházi Kosár léte. Így lesz táltossá a gebe!

images_3.jpg