Politikai kultúrából is vizsgáztat a koronavírus
dr. Sáhó Eszter 2020. március 23.

Politikai kultúrából is vizsgáztat a koronavírus

A szó, amit keresünk, de a Parlamentben nem igazán találjuk: bizalom.

kiabal.jpg

A kormány március 20-án, pénteken törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a koronavírus elleni védekezésről. Az indulatok elszabadultak, mikor kiderült, a javaslat határozatlan időre legalizálná a rendkívüli kormányzati intézkedéseket.

Nem terveztem újabb jogászkodós cikket írni ebben a rendkívüli időszakban, mert van jobb dolgunk is, de úgy látszik, a szükség megkívánja, mert nehezen értelmezhető, miért van szükség az Országgyűlés kormány feletti kontrolljának kizárására a veszélyhelyzet elmúlásáig. Miért van szükség az amúgy is felborított jogrend további felborítására?

A Parlament honlapján elérhető törvényjavaslat indokolása szerint ennek egy oka van: „a javaslat további célja, hogy Magyarország Kormánya abban az esetben is megalkothassa és hatályában fenntarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés bármely, a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humán járvánnyal összefüggő okból nem ülésezik”.

A szándék érthető és indokolható. Egy járvány idején valós veszély, hogy maga az Országgyűlés sem képes ellátni elsődleges feladatát. Például mert a képviselőink is betegek. Ennek megoldására a kormány azt javasolja, hogy ne kelljen a mostani, a rendkívüli jogrendre vonatkozó jogszabályok szerint tizenöt naponként megerősíttetnie az Országgyűléssel a rendkívüli kormányzati intézkedéseket, hanem azok automatikusan a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályban maradhassanak.

A gond ott van, hogy ez érzelmekben gazdag tiltakozást vált ki az ellenzékből, az ellenzéki reakció a kormányzatból pedig nem kevésbé érzelemdús ellenreakciót hoz elő.

Lehetett volna elegánsabb jogi megoldást találni? Igen. Például feltételként lehetett volna szabni, hogy csak az Országgyűlés tényleges akadályoztatása esetén lép életbe ez a rendelkezés, és amíg ez a helyzet nem áll elő, tartják a kéthetenkénti szavazást. Vagy két hét helyett egy vagy két hónapra adják meg a felhatalmazást.

Miért nem tették meg? Nekem egy válaszom van erre. Nincs bizalom kormányzat és ellenzék között. Ha a mostani szabályok szerint előállna egy olyan helyzet, hogy járvány idején is ülésezik ugyan az Országgyűlés, de a távolmaradók miatt nincs meg a Fidesz többsége, akkor számítaniuk kellene az ellenzékre. És ebben okkal nem bíznak. Az ellenzék pedig okkal nem akar biankó meghatalmazást aláírni. Választóik ugyanis erre nem hatalmazták fel őket.

És akkor sakk-matt.

A rendkívüli helyzetben az is rendkívüli, hogy sok mindent a felszínre hoz.

Az eddigi egymásra mutogatásból, egymás okolásából, felcímkézéséből és ítélkezésből kiépített árok nem fog betemetődni egy hét alatt. A politikai bizalom lámpásába hiába rohanunk most vissza olajért.

Sajnálatos tény, hogy az éppen a jövőjükért és hozzátartozóikért aggódó állampolgárok előtt rajzolódnak ki az elmúlt harminc év politikai kultúrájának hiányosságai. Hogy nincs nemzeti minimum még a legalapvetőbb kérdésekben sem. Hogy politikusaink egy tényleges veszélyhelyzetben sokkal jobban bíznak a jogi eszközökben, mint egymásban.

Egyébként nem aggódom azon, hogy a kormány visszaélne a veszélyhelyzet adta lehetőségekkel (az Alkotmánybíróság működését a törvényjavaslat egyébként megerősíti). Azon viszont igen, ha a koronavírus után ugyanígy folytatjuk…

(Illusztráció forrása: vectorstock.com)