Pécs Krisztus Király városa lett
SZEMlélek 2020. április 07.

Pécs Krisztus Király városa lett

A második világháborúban elkeseredett város az Ég felé fordult segítségért.

01_pius_templom_elol_indulas_fel_hetkor.jpg

Az alábbi írás a regipecs.blog.hu oldalon jelent meg, a szerző, Gyürüs Lajos engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Most, amikor lényegében "önkéntes karanténban" vagyunk egy vírusos világjárvány kitörése miatt, eszembe ötlött, hogy ilyen elkeserítő helyzetben talán segítségünkre lehetne valamilyen égi hatalom (ránk férne).

Természetesen már eleinknek is hasonló gondolatai támadtak egy közelgő veszedelem elhárítására. A második világégés alatt oly kétségbeesettek, elkeseredettek voltak a pécsi polgárok, hogy  már csak az imában reménykedve, Jézus segítségét kérték.

Hasonló gondolat már az első világháború alatt is felvetődött:
I. Ferenc József osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója - 1914. december 8.-án az első világháború kezdetén - felajánlotta a Magyar Királyságot birodalma több országával együtt megváltónk, Jézus Krisztus Szent Szívének oltalmába.

1914. december 29.-én megjelent hír az egyik helyi újságban:

"Erős hittel, törhetetlen bizalommal tekintsünk és fohászkodjunk mi is e szent Szívhez, hogy midőn fiaink, testvéreink vére hitünkért, hazánkért, királyunkért folyó küzdelmünkben patakokban hullik, a béke zálogát, a döntő győzelmet kiesdhessük tőle. Igen, győzelemért könyörgünk előtte."

Végül is a király felajánlását a magyar püspöki kar is magáévá tette és 1915. január 1-re külön imádságot tartatott.

Ez már Pécsett és a második világháború alatt történt:

1943-ban a helyi újság a fenti címmel megjelent vezércikkel számolt be egy az egész várost megmozgató eseményről. 

A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én a Don-kanyarban indított támadásának következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy 100 ezer katonája vesztette életét. Januárban sajnos éppen a IV. pécsi hadtest védőkörletében törtek át a szovjetek, a Don-kanyar szörnyű tragédiája itt vette kezdetét.
A háború tragikusan növekvő veszteséglisták miatt a pécsi Jézus Szíve Férfi Kongregáció tagjai joggal érezték, hogy a város és lakói égi oltalomra szorulnak.
Még ez év március 16-án a Pécsi Római Katolikus Egyházközségek Városi Központi Tanácsának gyűlésén, felvetették azt a gondolatot, hogy ajánlják fel Pécs városát Jézus Szent Szíve oltalmába.

Korabeli híradásokból, beszámolókból tudjuk, hogyan készült a város az eseményre.

_jegyzet-5_egy_szep_terv_dunantul_1943_majus_29.jpg

A nagyszabású ünnepélyt végül a város egyházi és világi elöljáróinak, vallási és civil közösségeinek összefogásával még a háború okozta nehézségek közepette is sikerült kevesebb mint három hónap alatt megszervezni.

"Városunk felajánlása mindnyájunk titkos belső vágya volt. Ezt bizonyítja, hogy alig pattant ki a terv, máris mindenki magáévá tette. Társadalmi közösségek, egyesek buzgólkodtak azon, hogy a terv minél előbb megvalósulásba teljesedjék. És 1943. április 30-án a város közgyűlése elhatározta, hogy Pécs sz. kir. város ünnepélyes formák közt felajánlja magát Jézus Szentséges Szívének."

"Június 5-én délben megérkezik Angelo Rótta pápai nuncius, thebai c. érsek, aki a Szentatya képviseletében jött el, hogy „együtt imádkozzék a pécsiekkel" a felajánlás ünnepén. Este a Jézus Szíve-templomban egyházzenei hangverseny hódolt a kenyér színében rejtőzködő Királynak."

A felajánlási ünnepség tájékoztatója és a Széchenyi téri elhelyezési rendje szerint tökéletesen előkészített, gondosan megszervezett volt. 

A Széchenyi téren minden résztvevő helye ki volt jelölve.

Június 6-át, a felajánlás napját -reggel 9 órakor ünnepi szent mise nyitja meg a Székesegyházban. A szentmisét, melyen részt vesz a város vezetősége, Angelo Rótta, pápai nuncius pontifikálja, és szentmise után pápai áldást oszt.

Az alábbi gyülekezési helyekre délután 6 órára meg kellet érkezni:

A törvényhatósági bizottság tagjai, az apácák és a papság a templomban gyülekeztek. A Hadapród utcában (Honvéd utca) zászlóvivők, a levente zenekar, a levente díszszázad, a cserkészek, a Pius gimnázium énekkara, a katonazenekar és a katona díszszázad sorakozott fel.
A Pius templomtól keletre az úttesten a városi tisztségviselők, a ciszterci gimnázium énekkara, különböző egyesület és alakulatok férfi küldöttei és a körmeneten részt venni óhajtó pécsi férfiak várakoztak az indulásra.
A templomtól nyugatra pedig nők és gyermekek, egyházi és társadalmi nőegyesületek tagjai és egyéb alakulatok női küldöttei gyülekeztek.

1943. június 6.-án délután fél hétkor, elindult a körmenet:

Indul a menet a Jézus szíve (Pius) templom elől

"Elől a templomi zászlók erdője leventeifjak kezében, azután végeláthatatlan sorban a vármegye és város vezetősége, a papság, szerzetesrendek, a tiszti küldöttség, társadalmi egyesületek küldöttségei, az egyetem képviselői díszes talárban, katona- és levente-díszszázad, énekkarok, zenekarok, az iskolák küldöttségei zászlókkal, a baldachin mellett tüzér- és cserkész-díszőrség, és a város polgárai ezrével."

"A menet útvonalán a járdákon újabb tömegek, ablakokban, kezekben, a fehér ruhás leányok kosarában, a szívekben színes, illatos virágok virítanak várva, hogy az úr lábai elé hullhassanak."

A Hadapród (Honvéd) utcában a Szigeti út majd a Kórház tér felé halad a körmenet

A tömeg a Rákóczi úton a Zsolnay szobornál halad

Irgalmasok útja felől a Széchenyi térre érkezett a menet

"A Széchenyi-téren ekkor már harmincezer ember várta a menet megérkezését. A legfeltűnőbb színfolt a Belvárosi templom előtt a díszmagyarban pompázó leányok és asszonyok. Köröskörül a téren iskolák diákjai, egyesületek, polgárok várakoztak. A Szent-háromság-szobor talapzatát az árvaháziak kis növendékei lepik el apró zászlócskáíkkal kezükben. A környező paloták ablakaiból pompás szőnyegek nyúlnak le. A hangszóróban néha megszólal dr. Merényi Ferenc, székesegyházi sekrestyeigazgató hangja."

Az oltár a Széchenyi téren a felső lépcsősor felett volt kialakítva

A Széchenyi téri ünnepség este 8 órakor kezdetét veszi.

A térre érkezett Oltárszentséget új, díszes szentségtartóba teszik és úgy helyezik el az oltáron. Felhangzik a „Szent vagy Uram!", majd a megyéspüspök áldást oszt. A sok ezer ember térdre omolva fogadja az áldást. Ekkor Dr. Virág Ferenc megyéspüspök a szószékre lép és megtartja szentbeszédét.

Az ünnepi beszéd a Szentháromság szobor előtt hangzott el

esztergar_lajos_polgarmester.jpgDr. Esztergár Lajos polgármester

A főpásztor szavai után, a város első polgárának - Dr. Esztergár Lajos polgármester -  felajánló imája hangzik fel a hangszórókban:

A Belvárosi templomban elhelyezett emléktáblán olvasható a polgármester imájának részlete

A felajánló imádság után Szentes Károly karkáplán előimádkozza a Jézus Szíve litániát. A sok tízezres tömeg ajkáról felzúgó „Irgalmazz nekünk!", majd ezek után felharsan az Eucharisztikus Kongresszus diadalindulója: „Győzelemről énekeljen . . .". A téren összezsúfolódott ötvenezer ember tovább énekeli a pápai, majd a magyar himnuszt. Azután példás rendben oszlani kezd.

A második világháború vége Pécs számára 1944. november 29-én ért véget. Pécs azon szerencsés városok közé tartozik, ahol a második világháború komolyabb bombázások, harcok nélkül ért véget. Személyi sérülés, de lényeges anyagi kár se érte a várost.

A hívők szerint városunk sértetlenségét annak köszönheti, hogy Esztergár Lajos polgármester 1943. június 6-án Jézus Szentséges Szívének oltalmába helyezte a várost. 

Gebauer Ernő Pécs felajánlása ünnepség emlékére készült freskója (1947)

Gebauer Ernő a Belvárosi templom (dzsámi) Körmendy-féle bővítés oldalán, az 1943. évi  körmenet és Pécs felajánlása Jézus szentséges szívének ünnepség emlékét egy monumentális freskón örökítette meg. A festmény baloldalán a törvényhatósági bizottság tagjai, egyházi és városi tisztségviselők, a papság részvevői láthatók.  A jobb oldalon ott sorakoznak az egyházi városanyák rendjük egyenruhájában, társadalmi nőegyesületek, világi városanyák előkelő magyaros öltözékben.

Felhasznált források:
Pécs korabeli helyi újságok (Dunántúl, Pécsi Napló) 
Arcanum Digitális Tudománytár
Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma évkönyve
Árvai Tünde történész blogja - Nőhistóriai mozaikok a pécsi dzsámiban
Trebbin Ágost (hetedhethatar.hu) írásai