Jelenits István: A mai papság abban szocializálódott, hogy társadalmi ügyekbe nem szólhatott bele
SZEMlélek 2020. április 17.

Jelenits István: A mai papság abban szocializálódott, hogy társadalmi ügyekbe nem szólhatott bele

A piarista szerzetes szerint a kapkodó életmód közepette gyávák vagyunk a dolgok mélyebb átgondolására, a járvány viszont több egymásra figyelésre ad lehetőséget.

jelenits_1.jpg

Korunk meghatározó katolikus gondolkodójával a hvg.hu készített interjút. A beszélgetés eredeti megjelenési helye ide kattintva érhető el, az alábbiakban néhány részletet idézünk Jelenits István gondolataiból.

"A jelenlegi helyzetet megfelelő alázattal és bölcsességgel kell viselni. A Jóisten biztosan nem várta el, hogy a járvány idején a szokásos pompával ünnepeljük a feltámadást. Könnyít a helyzeten, hogy az internet házhoz viszi az igét."

"Kapkodva élünk, az információgazdag világban aggódunk, hogy lemaradunk valamiről. A dolgok mélyebb végiggondolására, átadására viszont gyávák vagyunk."

"Érdeklődéssel figyelem, amit a Szentatya őszintén mond, de valahogy úgy érzem, amerikai háttérrel kevésbé éli át az európai világ sajátos helyzetét. Befogadáspárti véleménye a miénktől eltérő történelmi tapasztalaton alapul. Másképpen nézi az embercsoportok vegyülését, mint mi, itthon, Európa történeti tapasztalataival. Ilyenformán nem maradéktalanul érzem, hogy igaza van."

"Nemcsak tanítottam, hanem nagyon kedveltem is Esterházy Pétert. Csacsiságnak tartom, hogy őt kihagyták a tananyagból."

"A mai papság abban szocializálódott, hogy társadalmi ügyekbe nem szólhatott bele. Ha Mindszenty élne, megtalálná a módját ennek is. Az ő nemzedéke még olyan világban élt, amikor elemi csapás esetén odafordult a papság a földbirtokoshoz, hogy segítse meg a szegényeket."

"Ne csak azon legyünk, hogy túljussunk a veszélyen, aztán hogy a szomszéd átvészeli-e, az már nem a mi dolgunk. A családok összezártsága több egymásra figyelést enged meg, tanulhatunk a gyerekekkel, odafordulhatunk hozzájuk. Fél napok maradnak arra, hogy olyan dolgokról is beszélgessünk, amikbe eddig nem mertünk belevágni. Osszuk meg az emlékeinket, amelyek szépek vagy megrendítőek lehetnek."

(Forrás: hvg.hu)