A Hauszmann Program keretében 50 fát telepítenek a Várhegy kertjeiben
SZEMlélek 2020. április 22.

A Hauszmann Program keretében 50 fát telepítenek a Várhegy kertjeiben

Új zöldfelületekkel gazdagítják a Budavári Palotanegyedet. A Szent György térre és környékére már számos új fát és virágot ültettek, idén még 50 új fát telepítenek a Várhegy kertjeiben és a Palota környékén.

93775972_237032820986624_433141529041698816_n.png

A Hauszmann Program a mai felújításokért felel. Hogyan újult meg a XIX.- XX. század fordulóján a Budai Vár? 

94517720_240437733979466_5413710193894621184_o.jpg

A Budavári Palota építése a 19. és a 20. század fordulóján Hauszmann Alajos nevéhez fűződik, aki Ybl Miklós halála után kapta meg a megbízást Ferenc Józseftől. Pedig a lapok szerint Ybl „athleta termetű, erős férfiú volt, s nemigen látszott meg rajta a 77 év terhe”, mégis meghalt 1891 januárjában.
Ybl Miklós, a német származású építész élete egyik fő műveként tekintett a budai Várban tervezett építkezésre, pedig már korábban is pazar épületeket alkotott. Még 1832-ben, a mentorának tekintett Pollack Mihály építészirodájában bontogatta szárnyait és soha nem felejtette el megemlíteni, mennyi mindent tanult a Nemzeti Múzeum tervezőjétől:
„Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak. Amit nála láttam és tőle tanultam, megmaradt nekem egész életemre.” – mondta már idős korában. Pollackra példaként tekintett és a fiával, Pollack Ágostonnal kezdett közös vállalkozásba.

93660656_237032740986632_184739960878792704_n.png(Kép: Ybl Miklós)

Ybl számtalan, ma is megcsodálható épületet tervezett, de ezek közül is kiemelkedik az Operaház épülete. 1884. május 19-én, az átadás előtt nem sokkal, maga Ferenc József is megtekintette a monumentális épületet. Kora délután, Mondel főhadsegéd kíséretében, egy kétfogatú nyitott kocsin érkezett az Operaházhoz, ahol a nagyszámú nézelődők éljenzéssel fogadták.
Ybl Miklósnak jutott a megtiszteltetés, hogy megmutassa az épületet a királynak. Ferenc József csodálattal nézte a freskókat, majd megkérdezte, mikor adják át? Podmaniczky Frigyes intendáns válaszolt:
„Felséged engedelmével szeptember végére terveztetik.” Majd jött a királyi válasz: Szívesen megengedem, ha nem jár nehézséggel.” Így is történt, szeptember 27-én rendezték az első előadást az Operaházban.
Senkit sem lepett meg, hogy a Budavári Palota megálmodásával is Ybl Miklóst bízták meg, aki ekkor már a Várkert Bazár megvalósításán dolgozott. Miután megbízást kapott a munkálatokra, még a tragikus végű II. Lajos, bajor király egykori kastélyainak berendezéseit is személyesen tanulmányozta.
Nem volt jó előjel, hogy 1890-ben a Budavári Palota építése kapcsán a Logodi utcában végzett várfal-felújításnál történt egy komoly baleset. Egyik éjjel, mintegy száz méter hosszan dőlt össze a meglévő várfal, mivel a munkások két méter mélyen leástak a tövében. Hajnalban Ybl Miklós is a helyszínre sietett és gyorsan intézkedett.
Ybl jó erőben volt, betegség nem gyötörte, ehhez képest napok alatt meghalt 1891 elején.
A halála előtt tíz nappal kapott orbáncot, nagyfokú láz, „agybántalom és tüdőlob” kíséretében. Elvesztette az eszméletét és három nap múlva, január 22-én, reggel 4 órakor „kiadta végleheletét.”
A Múzeum körút 18. szám alatt található lakásában ravatalozták fel a holttestet, majd a temetés napján a takarékpénztári palota előcsarnokában. Itt Hauszmann Alajos és családja is elhelyezte a koszorúját. Innen hatfogatú gyászkocsi vitte a koporsót a Kerepesi úti temetőbe, az utcán nagy sokaság figyelte a néma gyászmenetet.
Az Ybl család amúgy kettős gyászt ült, hiszen a nagy építész halála előtt két nappal halt meg Frölich Gusztáv, akinek lánya Ybl Miklós fiának, Félixnek volt a felesége.
Ybl halála után sok építész pályázott és lobbizott a megüresedett helyre. Ferenc József végül márciusban adott megbízatást Hauszmannak, aki azonnal munkához látott. Természetesen nem feledkezett el a nagy elődjéről, akiről a következőképpen emlékezett az építészek egyik budapesti fórumán:
„Ybl mesterünk egy nagy alkotásának folytatásával bíztak meg, érzem gyöngeségemet és csak a munka iránti lelkesedés ád erőt, hogy a folytatást megkisértsem. Az a kimagasló művészi pozíció, melyen ő állott, egyhamar egyikünk sem érheti el (…). Voltak Ybl-nek, mint embernek is oly kiváló tulajdonságai, melyek szintén példaként állnak előttünk, s melyeket nemcsak követnünk, de elérnünk is lehet és elérnünk is kell.”
Hauszmann Alajos aztán megalkotta élete fő művét, a Budavári Palotát. Ybl Miklós bizonyosan elégedett lett volna a látvánnyal, hiszen a hitvallásuk azonos volt az építészettel kapcsolatban.
A stafétabot átadatott…

(Forrás: Facebook )