Thuróczy György: Az 5G-vel nem biológiai, hanem társadalmi gondok vannak
Dr. Fekete Ágnes 2020. április 29.

Thuróczy György: Az 5G-vel nem biológiai, hanem társadalmi gondok vannak

A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetőjével az új technológiáról és a közbeszéd terepein terjedő spekulációkról beszélgettünk.

img1_1_4.jpg

Dr. Thuróczy György az a szakértő, akit Magyarországon érdemes először megkérdezni, ha a mobiltelefonokkal kapcsolatos egészségügyi károsodások után kutakodunk. Rengeteget idézik őt manapság hazánkban. Ráadásul ő a Háló – katolikus kisközösségeket segítő, találkozásokat szervező – közösség alapító tagja és vezetője.

– Vajon miért lett ekkora társadalmi felbolydulás az 5G-ből?
– Minden új dologról elkezdenek az emberek fantáziálni. A mobiltelefon hálózatoknak nagyon nagyszámú felhasználója van, ezért sok ember gondolkodik erről a kérdésről. A felhasználók számával egyenesen arányosak a spekulációk, és ennek nagy társadalmi visszhangja van. Ha ez egy speciális-, szűkebb szakmai terület lenne, akkor valószínűleg nem beszélnének róla ennyit.

– Éppen felhívott egy barátom, hogy szerinte az 5G miatt nincsenek bogarak a városban. Igaz az, hogy sok helyen nem engedélyezték az 5G-t egészségügyi okokból?
– Svájc néhány kantonjában, véleményem szerint politikai okokból, elhalasztották az 5G engedélyezését. Az önkormányzatok több helyen bevezettek korlátozásokat, például Belgiumban is. Azt mondták, hogy várjunk vele, lássuk meg, mi lesz belőle. Ezek politika döntések, és itt a mi kutatói kompetenciánk véget ér. Ezeknek a döntéseknek a hátterében nincsenek kutatások, nincsenek szigorúan tudományos érvek. Ha a saját területem felől nézem, akkor indokolatlanok ezek a korlátozások, de az önkormányzat mondhatja akár politikai okokból, hogy az újabb kutatások eredményeit meg kell várni. Ez részben jogos érv, mert valóban nagyon sok kutatásra van még szükség. Ugyanakkor a mobiltelefon rádiófrekvenciás sugárzásával kapcsolatban rengeteg kutatás történt már, amelyek alapján nem indokolt az a félelem, amiről sokat olvasunk. Persze félni mindentől lehet.

– Mi az az 5G?
– Az ötödik generációs mobil telefonszolgáltatás, amelyik bizonyos tekintetben új technológiai megoldásokat is használ. Ugyanúgy rádióhullámon működik, ahogyan eddig a korábbi mobil szolgáltatások. Ugyanúgy kommunikálunk a bázisállomással, ezekben semmi újszerű nincsen. Itt a technológiai megoldások az újszerűek, például újfajta kódolásokat vezettek be.

Olyan ez, mintha egy kisebb útról hirtelen hatsávos autópályára költöznénk. Ugyanaz az autó, ugyanaz a flaszter, csak sokkal több autó képes egyidőben haladni rajta. Az 5G elsősorban az iparban lesz jelentős, mert ezzel szinte teljesen valós idejű lesz a kommunikáció.

Az eddigi nagyjából 100 milliszekundumnál (ms) kisebb, akár 1 ms késleltetés lesz az adó és a vevő készülék adatkommunikációja között, ami például az önvezető autók esetében lesz különösen érdekes. Az is lehetséges lesz, hogy távkoncertet adjon egy zenekar több taggal, mert nem lesz késleltetés a hangok között, mint amit most tapasztalhatunk, ha karantén koncertet nézünk.

– Most milyen sugárzási szinten működik a 4G?
– Itt az alkalmazott frekvenciákról érdemes elsősorban beszélni. A negyedik generációs (4G) szolgáltatást évek óta használjuk, és senkit sem érdekelt, amikor átálltunk 3G-ről 4G-re. Az 5G kicsit magasabb frekvenciákon is fog működni. Míg a 4G 2 GHz körüli frekvencián működik,addig az 5G először a 3,6 GHz-es tartományban sugároz majd. De például a WiFi 2,5 GHzen működik. Az 5G 3,6 GHz-es frekvenciája emberi expozició szempontjából ehhez képest nem jelentős változás.

– Mit jelent ez?
– Emberi expoziciónak mondjuk azt a sugárzásmennyiséget, ami a mesterséges forrásokból származó elektromágneses terek (EMF) által ér bennünket egy adott időmennyiség alatt. Ezt mi is kutatjuk, monitorozzuk rendszeresen. Évek óta megfigyeléseket végzünk arról, hogy Magyarországon mekkora sugárhatás ér egy személyt például, ha átlagos mennyiségű időt tölt a városban, közlekedéssel, otthon, a munkahelyén, telefonál, WiFi-t használ stb. Az 5G-vel optimalizált kódolási technológiát használnak, ami azt jelenti, hogy a rádióhullámokat oda koncentrálják, ahol szükség lesz rá. A Kossuth Rádiót például mindenütt lehet fogni, azt minden irányban sugározzák, függetlenül attól, hogy hányan hallgatják. Részben már a 4G-nél is megjelent az a technológia, hogy koncentrálják az elektromágneses teret. Ha valaki olyan mobil alkalmazást vesz igénybe, amelyhez szélessávú szolgáltatásra van szükség, például egy filmet akar letölteni, akkor a bázisállomás odafókuszál, és a nagyobb sávszélesség miatt maga a le- és feltöltés sokkal rövidebb ideig tart majd. Amíg le-, vagy feltölt, rövid ideig erősebb lesz körülötte a sugárzás, de még ez sem magasabb a nemzetközileg elfogadott határértékeknél, amelyre szigorú előírások vannak. Sőt, a becslések szerint a napi átlagos emberi expozíció még csökkenni is fog. Amikor valaki nem filmet tölt le, csak beszél, vagy e-mail-t ír, olvas, akkor kevesebb sugárzásnak lesz kitéve.

th.jpg

– Azt is hallottam, hogy a magyar határértékek magasabbak, mint más országokban…
– Nem, ez nem igaz, a magyar határértékek a nemzetközi ajánlásoknak felelnek meg. Vannak országok, ahol ezek a határértékek szigorúbbak. De ezt is inkább politikai döntésnek gondolom. Olaszországban, Belgium egyes területein, Ausztria egyes területein vannak ilyen szigorítások. Nem sok értelme van, mert a környezeti terhelést nézve még jelentősen alatta vagyunk az expozíciós határértékeknek. Amikor egy-egy tartomány a határértéket csökkenti, soha nem kutatások alapján, a nemzetközileg is elfogadott tudományos kutatókkal való párbeszédben teszi ezt meg. A döntések hátterében inkább a politika áll. A WHO sokat foglalkozik és foglalkozott ezzel a témával. Van egy kifejezetten elektromágneses terekkel foglalkozó nemzetközi tudományos testületük, amelynek én is tagja vagyok. A WHO ajánlása szerint nem jó az, hogy egyes országok, tartományok eltérnek a WHO kérésétől, mert ezzel a tudományba vetett bizalmat csökkentik.

– De koronavírus ügyében is igaz ez: lassan nem bízunk senkiben, a politikusokban sem, a közgazdászokban sem, az orvosokban sem, és sajnos van is ennek alapja. A gazdaság is erős tényező ebben az ügyben!
– Három terület kényes találkozásáról van szó. Az ipar, a gazdaság és a tudomány más-más szempontok és érdekek mentén gondolkodik, illetve tevékenykedik. Ráadásul mindhárommal szemben él az emberekben egyfajta ellenérzés. Alap-ellenérzésünk van a multikkal szemben. Nemcsak nálunk. Ez egy nemzetközi bizalmatlanság velük kapcsolatban. A telekommunikáció pedig a multikon keresztül működik. Az iparral szemben is alapvető bizalmatlanság él az emberekben, és nem alaptalanul. Az iparnak ugyanis sajátos, haszonelvű az ideológiája. Az egészségvédelemnek pedig egészen más a logikája. Nehéz a kompromisszumot megkötni! Mi az a kockázat-haszon arány, amit érdemes megtartani?

Ha azt mondjuk, hogy szüntessük meg a mobiltelefont, mert az egészségre káros, ennek vajon milyen társadalmi hatása lesz? Ha például valaki infarktust kap az utcán, de mivel mobil telefonnal sikerült odahívni a mentőt, ezért életben marad, akkor azt mondjuk, hogy hasznos a telefon. De ha félünk az elektromágneses sugárzástól, akkor pedig haszontalan.

Ezeket érdemes mérlegelni. Az én szakterületem az, hogy kifejezetten az elektromágneses sugárzás hatásait vizsgáljam. Nem tudok mást tenni, mint hogy kutatási adatokra támaszkodva mondok véleményt. Ma erős az emberekben az egészségféltés, ami párosul azzal, hogy rengeteg olyan platform született, mint például a közösségi média, ahol nagy mennyiségben terjednek ellenőrizetlen információk. Ezzel a tudománynak nem lehet felvennie a harcot. Nem tudnék kutató munkát végezni, ha naphosszat olyan levelekre válaszolnék, hogy hullanak-e a madarak az 5G miatt vagy az egyéb elterjedt konteókról ne is beszéljek. Maradok a kutatásnál. Egy olyan kutató, mint én is, most nagyon nehéz helyzetben van, mert kénytelen vagyok a szigorú, szakmai követelményeknek eleget tenni. Minden oldalról támadtak már, és „nem lehet minden pofon mellé közlekedési rendőrt állítani” – ahogyan Rejtő Jenő írta. A legtöbb pofont annak idején egyes „zöld” mozgalmaktól kaptam és ez kezd ismét megjelenni a közösségi médiában terjesztett spekulációk miatt. Érdekes módon a mobiltelefon bevezetésekor ez éppen fordítva volt. Amikor a mobilszolgáltatás széles körben elindult az ipar részéről mondták, hogy ezt fölösleges kutatni, ez így jó, ahogy van. Nekem kellett képviselni azt, hogy igenis kutatni kell az egészségügyi hatásait. Aztán szép lassan kiderült, hogy a lakosság is sok kérdést vet fel, amire válaszolni kell. Ez körülbelül tizenhat éve volt. De azt, hogy az 5G-vel kapcsolatban miért van ekkor hisztéria, magam sem értem egészen. Azt hiszem, az egyik oka az lehet, hogy óriási promócióval jelentek meg a techcégek azon a tudományos konferencián, amely tavaly februárban, Barcelonában volt. Ott jelentette be minden mobilgyártó a nagy 5G fejlesztését. Az ipar egymás fölé licitált. Akkor felfigyeltek a konteó gyárosok is erre, és bejelentették, hogy jön az emberiség nagy megbetegítője. Még egyetlen állomás sem volt Magyarországon, de már beszéltek arról, hogy ez mekkora baj.

Annyira komolyak ezek a konspirációs teóriák, hogy a WHO kénytelen volt a honlapjára feltenni, hogy a koronavírus nem az 5G hullámain terjed. Angliában gyújtogattak emiatt. Itthon is volt már 5G elleni tüntetés.

– Valaki azt mondta nekem, hogy a rádióadó közelében élni olyan, mintha beleülnél a mikrohullámú sütőbe!

– A mikrohullámú sütő zárt tér. Persze nagyon vigyázni kell, hogy valóban becsukódjon az ajtaja, néha le is kell tisztítani, de onnan nem jöhet ki a sugárzás. Az antenna körül is keletkezik elektromágneses tér. Míg egy mikrohullámú sütő 500-800 Watt teljesítményű, a mobil  antenna  10-20 wattos teljesítményű, és a sugárzása nagyon gyorsan lecsökken a távolsággal.

Minél nagyobb a rádióhullám frekvenciája, annál kevésbé képes az emberi szervezetbe behatolni. Mivel az 5G sugárzásának a frekvenciája még magasabb is, mint a 4G, ezért ebből a szempontból még kedvezőbb is lehet.

A mikrohullámú sütőben is tapasztaljuk, hogy az étel külseje megmelegedik, de a belseje nem.Amikor az elektromágneses hullám az emberi szervezetet éri, akkor hasonlóan, elsősorban a bőrhöz közeli szövetekben nyelődik el. Ezért ha valami, akkor maga a telefonkészülék használata során érhet bennünket nagyobb expozíció. Amikor telefonálunk, akkor voltaképpen egy kis adóberendezést tartunk a kezünkben, egészen közel a fülünkhöz, a fejünkhöz, amely közben kommunikál egy bázisállomással. Több ezerszer nagyobb az emberi expozicó a saját mobiltelefonunk használata közben, mint ha az antennák mellett elmegyünk. A mobiltelefon működése során nem csupán a bázisállomás érzékeli az elektormágneses hullámokat, hanem ezek mobiltelefonból a fejünkben is elnyelődnek. Ahhoz, hogy a telefon által keltett expozíció nagyságáról beszéljünk, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk: Milyen telefont használunk? Milyen messze tartjuk a fejünktől?  Hány percig telefonálunk? A WHO tíz éven át végzett egy széleskörű, számos országot bevonó un. epidemiológiai kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogy az agydaganat összefüggésbe hozható-e a mobil telefon használatával? A kutatási projekt végén az úgynevezett 2B kategóriába sorolták a rádióhullámokat, azaz „lehetséges emberi rákkeltő”. Ezt a besorolást elsősorban az elővigyázatos megközelítés  miatt tették meg, ezzel figyelmeztetve az ipart, és további kutatásokra ösztökélve a tudományt.

– Most is ezekben a kutatásokban dolgoztok?
– Például jelenleg az irodám ablakában van egy rádiófrekvenciás doziméter, amellyel folyamatosan mérjük, hogy a járványügyi helyzet (home-office, távoktatás stb.) miatt növekedett-e a környezeti elektromágneses terhelés. Azt tapasztaljuk, hogy kicsit növekedett, de jól látható, hogy hétvégeken alacsonyabb a sugárzás. Számos kutatásunk van, amelyekben az idegrendszeri terhelést vizsgáljuk, vagy például azt, hogy a koncentrációs képességben van-e változás az elektromágneses sugárzás hatására. Vizsgálódunk kognitív tesztekkel is, eddig semmiben sem találtunk szignifikáns eltérést. Az ELTE-vel is van most egy közös kutatási projektünk, melyben azt vizsgáljuk, hogy található-e objektív adatokon alapuló különbség azok között, akik úgy érzik, hogy érzékenyek a rádióhullámokra, illetve akik ezt nem így érzékelik. Jelenleg például a 3G és a WiFi hatását vizsgáljuk a bőrre. Mi van akkor, ha valaki egész nap a tengerparton van kitéve a nap UV sugárzásának, majd mobilon telefonál? Jelenleg nem találtunk jelentős, tudományos szempontból értékelhető eltéréseket kimutatni. Ugyanezt szeretnénk folytatni majd az 5G rendszerek esetében is.

– Mi az, amivel kapcsolatban valóban kérdéseket kell feltennünk most?
– Nekem mint kutatónak az elfogulatlan objektív elemzésre és releváns kérdésfelvetésekre kell koncentrálnom. Nem vagyok híve annak, hogy állandóan az okostelefonunkat nyomkodjuk, vagy a számítógép előtt üljünk, bár ez utóbbit én sem tudom elkerülni. Ha a népegészségügyi hatásokról beszélünk, akkor azok elsősorban nem biológiai, hanem inkább társadalmi természetűek lesznek.

Azt hiszem, hogy a most keringő hírekben a különböző szintű hatásokat összekeverik. Mi nem a mesterséges intelligencia (robotika) kérdését vizsgáljuk, nem a társadalom etikai szempontjaira figyelünk, hanem a lehetséges biológiai elváltozásokat kutatjuk.

De valóban kérdéses, hogy az okostelefonok, a mobil kommunikáció, a hordozható számítógépek használata korlátozható-e?  Mennyire változtatja meg az emberi kapcsolatainkat, közösségeinket az online világ? Például, a fent hivatkozott civil szervezet alapítója és vezetőjeként működésünk során éppen ezért a személyes találkozásokat helyeztük fókuszba, ugyanis ebből születhetnek tartós, élettel teli kapcsolatok, kisebb és nagyobb közösségek. Más oldalról lehet-e, kell-e határt szabni a technológiai fejlesztéseknek? Ezek valóban fontos  etikai kérdések!

Beszélgetőtárs: Fekete Ágnes

(Nyitókép: Magyar Kurir)