Rossz idő esetén pálcával verték az Orbán szobrokat
SZEMlélek 2020. május 25.

Rossz idő esetén pálcával verték az Orbán szobrokat

Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein.

img_4519_magart-szent-orban-szobor-870x440.jpgAz Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették.

Adonyban virágokkal és zöld ágakkal feldíszített kápolnában tartották az Orbán-napi misét. Ezekből a virágokból mindenki igyekezett egy keveset a présházba vinni, abban a hitben, hogy az Orbán-napi szentelt virág megvédi az épületet a villámcsapástól

Az Orbán (Urbanus) jelentése: ‚finom viselkedés’ (urbanitas), vagy az ur, azaz ‚világosság’ vagy ‚tűz’ és a banal, azaz ‚válasz’ szavak összetétele. Világosság volt tisztes életvitelében, tűz volt lángoló szeretetében, válasz volt tanítása mélységében. Világosság volt vagy fény, mivel a fény kellemes a ránézésben, szellemi a lényegében, égi a helyzetében, hasznos a tevékenységében. Így ez a szent szeretetre méltó volt életvitelében, szellemi a világ megvetésében, égi a szemlélődésben és hasznos a hit hirdetésében.

Orbán Calixtus pápa utóda volt. Az ő idejében kegyetlen keresztényüldözés folyt mindaddig, míg Alexander nem lett a császár, akinek anyját, Ammaeát Origenes térítette keresztény hitre. Ammaea könyörgéseivel vette rá Alexandert, hogy hagyjon föl a keresztények üldözésével, Almachius, Róma prefektusa azonban – ő fejeztette le Szent Cecíliát is – kegyetlenül acsarkodott a keresztények ellen: kinyomoztatta Szent Orbán hollétét, akit egykori szolgája, Carpasius segítségével, három pappal és három diákonussal együtt meg is találtak egy barlangban, és börtönbe vetette őket. Ezután maga elé vezettette Orbánt, és a szemére vetette, hogy a szentségtörő Cecíliával, továbbá Tiburtiussal és Valerianussal, emez előkelő férfiakkal egyetemben ötezer embert vezetett tévútra. Később Cecília vagyona felől tudakozódott, „A szentek elleni dühöngésedben, úgy látom, inkább a kapzsiság vezet téged, semmint az istenek tisztelete. Cecília vagyona a szegények keze által az égbe szállt” – válaszolta Orbán.

Szent Orbánt és társait ólmos korbáccsal megverték, ő azonban az Úr nevét, „Elyon”-t hívta segítségül. A prefektus nevetett: „Bölcsnek akar látszani ez a vénember, ezért mond ismeretlen szavakat.” Mivel azonban nem tudták legyőzni, ismét börtönbe csukták őket. Ott Szent Orbán három tribunust, akik eljöttek hozzá, és a börtönőrt, Anolinust megkeresztelte. Mikor a prefektus meghallotta, hogy Anolinus keresztény lett, megparancsolta, hogy vezessék elő és fejezzék le, mert megtagadta az áldozatbemutatást. Társaival együtt Szent Orbánt is egy bálványszobor elé vezették, és sürgették, hogy mutasson be tömjénáldozatot. Orbán imájára azonban a szobor ledőlt, és megölt huszonkét papot, akik a tűznél segédkeztek. Akkor összevissza szaggatták a keresztényeket, utána ismét áldozatbemutatáshoz vezették őket, de ők leköpték a bálványt, majd békecsókot váltva, homlokukat kereszttel megerősítve fogadták a halálos ítéletet, Alexander császár idején, aki az Úr 220. esztendeje táján kezdett uralkodni.

Carpasiust rögtön elragadta egy ördög és megfojtotta, közben pedig ócsárolta isteneiket, és akarata ellenére dicsérte a keresztényeket. Armenia, a felesége ezt látva, lányával, Lucinával és egész háza népével együtt fölvette Fortunatus paptól a keresztséget, és a szentek testét tisztességgel eltemette.

Forrás:Jacobus de Voragine:Legenda Aurera(ford.:Sarbak Gábor, Magyar Néprajz VII. kötet Kép:zsambekinfo.hu