Hogyan dolgozható fel Trianon traumája?
SZEMlélek 2020. június 04.

Hogyan dolgozható fel Trianon traumája?

A „Convivence” vallási pluralizmus kutatócsoport célja az, hogy komplex értelmezéseket, megoldási stratégiákat és döntés-előkészítési ajánlásokat dolgozzon ki a társadalmi megértés és támogató együttműködés előmozdítása érdekében.

trianon-1280x640.jpgA Trianoni békeszerződés súlyos veszteségélményként értelmeződik a magyar kollektív emlékezetben, amelyben sokan Magyarország legnagyobb 20. századi tragédiáját látják, s amely mentén kiengesztelhetetlennek tűnő ellentétek terhelik a magyarországi és a nemzetközi viszonyokat. 

A történelmi traumák feldolgozása azért fontos, mert a kortárs társadalmi csoportok csak ennek révén képesek kiegyensúlyozottan tekinteni a történelmi veszteségeikre. Továbbá a feldolgozatlan nemzeti sérelem igazoltan erős, generációkon átívelő létfenyegetettséget hoz létre.

A feldolgozás egyik alapvető módja és egyben eredménye a kollektív áldozati szerepből való tudatos kilépés. A vallási hagyományok gazdagon dokumentálják, hogyan kaptak értelmet az elszenvedett traumák, és hogyan lettek akár gyújtópontjai a kiengesztelődésnek, az elszenvedett sebek gyógyulásának és az együttműködési felületek megtalálásának.

A feszültségek és érzékenységek feloldása a regionális összefüggések megismerése révén lehetséges, ugyanis ezek a régió nemzeteinek közös geopolitikai és geokulturális örökségéből fakadnak.

A legfontosabb annak belátása, hogy a térségben a sokféle nemzeti, kulturális és vallási jellegzetesség egyszerre van jelen, és minden egyediség e plurális sokféleség alkotóeleme. A “másik” kultúra, vallás vagy népcsoport kizárása, megbélyegzése rombolja a sokféleséget és destruálja a magát kívül helyezőt is. Meggyőződésünk szerint az alábbi konkrét lépések elősegítik a regionális együttélés kultúráját.

  • Az eltelt 100 évben a történelmi tények szakszerű feltárását sokszor akadályozták politikai elfogultságok és kényszerek. A történelmi vegyes bizottságok revitalizálása és más nemzetközi kutatások hozzájárulhatnak a történelmi adatok feltárásához és árnyaltabb megértéséhez.
  • Új szemlélet bevezetése a történelem oktatásában, mert a történelmi elbeszélések identitásalkotó erővel bírnak. Kívánatos, hogy az oktatásba most belépők már ne az egymástól széttartó, fenyegetettséget sugalló történelmet, hanem a közös, egymásra reflexív történelmi elbeszélést tanulhassák. A transzgenerációs traumák átörökítésének folyamata a tanulás, találkozás és közös játék által kezelhető eredményesen.
  • Szükségesek a megértést, megbocsátást és együttműködést szimbolizáló politikai gesztusok az egykor ellenséges országok politikai elitjei részéről, miközben tartózkodni kell a politikai érzékenységek provokációjától.
  • A vallások a megbocsátás és az irgalom kultúrájának üzeneteivel képesek motiválni az együttműködési készségre. Szent forrásaik genuin tanításának tükrében számot adhatnak saját múltjukról és így növelhetik tanúságtételük eredetiségét és hitelességét.
  • A nemzeti és nemzetközi politikai és kulturális kapcsolatok területén a nyílt párbeszédekre kell törekedni, amelyek során kölcsönösen elismerhetők a veszteségek és megérthetők a kirekesztő állásfoglalások és rutinok közös forrásai és jellemzői.
  • A társadalmi jóvátételre a helyreállító igazságosság jegyében van szükség, amely során a történelmi tények szakszerű közös feldolgozása mellett kölcsönösen elismerik az áldozatok méltóságát és az egymásnak okozott sérelmeket. Így válik lehetővé a tettesekkel való kiengesztelődés és megbékélés. Ami ma az egyik ország számára ünnepnap, a másiknak gyásznap, a sérelmek sikeres feldolgozása révén a találkozás és kiengesztelődés alkalmává válhat.
  • Fontos annak belátása, hogy a kisebbségi autonómiák elismerése növeli a nemzetállamok kulturális gazdagságát és színességét, megerősíti a társadalmi bizalmat és kohéziót, amely a nemzeti lét megtartásának és hatékonyságának alapja.

Ezek a lépések képezik az alapját az áldozati szerepből való kilépésnek, a történelmi traumákból való gyógyulásnak, a nemzeti önértékelés stabilizálásának és a nemzetek, országok közötti konstruktív együttműködés kialakításának. A trianoni békekötés 100 évfordulója Magyarország számára alkalom a regionális közösségtudat elmélyítésére, a nemzeti, nyelvi és felfogásbeli különbségek tiszteletteljes elfogadására, valamint a lojalitás és együttműködés kultúrájának megerősítésére.

Bővebben a témáról ide kattintva olvashatnak.

Forrás:MTA-SZTE „Convivence”, Vallási Pluralizmus Kutatócsoport

Kép:furedtv.hu

Összeállította:Szőke Tibor