Színes akarok lenni
GundelTakácsGábor 2020. június 09.

Színes akarok lenni

George Floyd halála kapcsán fellángolt újra a rasszizmus. Nem Floyd halálának a körülményeiről szeretnék most írni, hanem magáról a megkülönböztetésről. A megkülönböztetés ugyanis nem más, mint gyávaság.

szines.jpg

A "másokat" nem ismerjük, nem tudjuk, hogy milyenek. Együtt élünk velük, de csak a külsőségeket látjuk. Távolról figyeljük őket. Azt látjuk csupán, hogy nem olyanok, mint mi. Ezért tartunk tőlük, és megtartjuk a távolságot. Nincs valódi kapcsolatunk az egyes emberekkel. Így azután jobb híján általánosítunk: a feketék ilyenek, a cigányok olyanok, a zsidók amolyanok. Általában. Valójában fogalmunk sincs, hogy milyenek. De mi, történetesen a fehérek, vagy szűkebb körben a magyarok sem vagyunk egyformák, vajon ők miért lennének azok? Ám mivel félünk tőlük, gyávák vagyunk, ezért nem megyünk hozzájuk közel, nem akarjuk őket alaposan megismerni, inkább általánosítunk és elszigetelődünk.

Ki nem mondott és be nem vallott gyávaságunkban negatív képet festünk róluk és elítéljük őket, ezzel mentjük fel magunkat.

De mindez igaz rájuk is: a fehérek ilyenek, a magyarok olyanok, a gójok amolyanok. A másságukból emelnek pajzsot maguk elé, csak azért is másmilyenek akarnak lenni, mert nem akarnak olyanok lenni, mint mi, akik bántjuk őket. Ők is gyávák. Ők is általánosítanak. És persze a kölcsönös általánosítás miatt mindenki sértett, hiszen nem olyanok vagyunk, amilyenné általánosítottak minket. Gyávák és sértettek vagyunk mindannyian, ettől indulatosak és feszültek lettünk, távolról kiabálunk egymásnak otrombaságokat, egymásnak esünk, a helyzet pedig egyre rosszabb, önmagát gerjeszti. Így veszítjük el végül a méltóságunkat.

Ha bátrak lennénk, akkor közel mennénk egymáshoz, leülnénk beszélgetni, hogy igazán megismerjük egymást.

Mert ez az egész helyzet abnormális. Valójában nem ilyenek vagyunk, mindannyian szeretetre, békességre, biztonságra vágyunk. Mindannyian arra törekszünk, hogy színes legyen az életünk, ne egysíkú, egyszínű. Hát akkor miért pont másszínű embertársainkat utasítjuk el?

A másság azt jelenti, hogy egy másik ember tud valamit, amit én nem. Másképp látja a világot, mást vesz észre, másképp gondolkodik, más megoldásokat talál. Másképpen színes az élete. Ezért tanulni lehet tőle. De csak akkor tudok tanulni tőle, ha megismerem. Ha nem elutasítom, hanem kíváncsi vagyok rá. Ha közel megyek, hogy meghallja a kérdéseimet és meghalljam a válaszait.

A másság tanít. A tanítás bölccsé tesz. A bölcsesség pedig megtanít szeretni.

Nem akarok fehér lenni. Színes akarok lenni. A lehető legszínesebb.

(Illusztráció forrása: ilovehdwallpapers.com)