A keresztény kultúrában igen, Istenben már nem tudnak hinni a németek?
SZEMlélek 2020. július 08.

A keresztény kultúrában igen, Istenben már nem tudnak hinni a németek?

2019-ben több mint félmillió hívő hagyta el a német katolikus és protestáns egyházakat.

leaving_3_szerk_2.jpg

Már 2019 májusában napvilágot látott egy tanulmány, mely a keresztény hívők számának megfeleződését - a mostani 44 millióról 22 millióra csökkenését - jósolja 2060-ig Németországban. Az idén június végén nyilvánosságra hozott statisztika ezt a tendenciát támasztja alá: a tavalyi évben 540 ezer keresztény lépett ki egyházából. Ahogy a Der Tagesspiegel berlini német napilap beszámol róla, a számok sokkolóak: Európa legnépesebb országában mégsem kongatják a vészharangot. A legfőbb reakciók az érdektelenség, a tanácstalanság és a hallgatás.

1950-ben még a német lakosság több mint 95 százaléka (Nyugat- és Kelet-Németország együttesen) vallotta magát a katolikus vagy valamelyik protestáns közösség tagjának, az újraegyesítés után ez az arány 72 százalékra csökkent, mára 51 százalékra zsugorodott.

Berlin veszítette a legtöbbet: 2016 és 2019 között a protestánsok száma drasztikusan csökkent, de a katolikusok is csak a kelet-európai bevándorlók miatt "tartják még magukat" a német fővárosban.

A keresztény öntudat azonban ellentétes eredményeket mutat: egy közvélemény-kutatáson arra a kérdésre, hogy "Ön szerint meghatározó-e a kereszténység és a keresztény értékek Németországban?", a válaszadók kétharmada igennel felelt - ez az arány nyolc évvel ezelőtt még az 50 százalékot sem érte el.

A keresztény egyházakból való kilépés okait mindenki másképp magyarázza.

Stefan Förner, a berlini érsekség szóvivője a Der Tagesspiegelnek még 2016-ban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy "egy hosszú ideje tartó elidegenedési folyamatnak a végén vagyunk: bizalmi válság van az egyházzal szemben, melyet jórészt a napvilágra került visszaélések és a nők egyházon belüli szerepének megoldatlansága okoz."

Sokan a kötelező egyházi adóval magyarázzák elmaradásukat, van, akiket az egyház politikai és társadalmi megszólalásai zavarnak, és van, aki magából a keresztény hitből ábrándult ki.

Egyelőre a diagnózis felállítása sem egyszerű tehát, ennek megfelelően a megoldási javaslatok is sokszínűek: az biztos, hogy Németországnak meg kell küzdeni a nagy számú bevándorló magával hozott vallásosságával is, és meg kell oldania a fogyatkozó létszámú egyházak örök dilemmáját: ragaszkodnia kell-e a keresztény egyházaknak kialakult struktúráikhoz és hagyományaikhoz, vagy nyitottnak kell lenniük a megújulásra, és hol húzzák meg annak határait?

Összeállította: Sáhó Eszter

(Forrás és nyitókép: tagesspiegel.de)