Minszk érseke a SZEMléleknek: Békés ország vagyunk, az is szeretnénk maradni
SZEMlélek 2020. szeptember 08.

Minszk érseke a SZEMléleknek: Békés ország vagyunk, az is szeretnénk maradni

Kényszerű lengyel száműzetésben nyilatkozott a hazájából kizárt Tadeusz Kondrusiewicz a feszült társadalmi helyzetről.

bela001.jpg

A németországi Renovabis katolikus szervezet meghívására internetes sajtóbeszélgetésen válaszolt a résztvevők kérdéseire a fehérorosz katolikus püspöki konferencia vezetője és Astrid Sahm Belarusz-szakértő.

A szeptember 8-án tartott esemény két érdekes körülményt foglalt magában: egyrészt az érsek háta mögött egy Szent II. János Pál pápát ábrázoló kép volt látható, kedvesen utalva az őt befogadó országra. A beszélgetés kezdetén megerősítette, hogy hamisak a vele szemben hivatalos szervek részéről megfogalmazott vádak: nem járt Varsóban ezekben a napokban, nem tárgyalt semmilyen vezetővel, hanem egy szentmisén vett részt Lengyelországban, ahonnan már nem engedték hazatérni a határőrök. Megtudta, hogy valamiféle feketelistán szerepel a neve. A másik beszédes körülmény az a nyugodtság, béke volt, ami az egyházi vezető habitusából, beszédmódjából áradt. Mintha nem is lenne kirekesztve, mintha nem szenvedne épp elnyomást – most itt a helye, teszi, amit megtehet, minden gesztusa ezt üzente.

– Mi, fehérorosz emberek békés ország vagyunk, azok is szeretnénk maradni – utalt a hosszú napok óta tartó tüntetésekre, amelyek a kivételt jelentik a nemzet életében, s az erőszakosság ezen eseményeken is a hatóságokra jellemző. Kondrusiewicz érsek szerint ez a békeszeretet a vallások, felekezetek közti kapcsolatokban is tetten érhető: gyakran imádkoznak együtt muszlimok, keresztények, zsidók, jó a római katolikusok kapcsolata az ortodoxokkal, görögkatolikusokkal, protestánsokkal egyaránt. Mivel 15 évig élt Oroszországban, sok barátja van az ottani katolikus vezetők között is, gyakran imádkoznak együtt.

bela2.jpg

– 2020 márciusa környékén valami megváltozott a fehérorosz társadalomban. Az emberekben kezdett elfogyni a türelem, azt látva, ahogyan a a kormányzat kezelte, elkente a koronavírus járványának veszélyét. Maguk az állampolgárok kezdtek el alulról szervezkedni, védekezni, közben egyre csökkent bennük a bizalom a hatóságok irányába. Ez vezethetett el a választásokon tapasztaltak miatt a tüntetésekhez – ezt már a térség társadalmi és politikai szakértője, Astrid Sahm fűzte hozzá. Úgy véli, Oroszország egyértelműen próbál beavatkozni az eseményekbe, aktív szerepet szeretne játszani a helyzet megoldásában, ugyanakkor ma még nem látszik világosan, hogy ennek valamiféle megszállás lesz-e a formája.

Megkérdeztük az érseket, mennyire látja aggályosnak, hogy papok is jelen vannak a tüntetők között. – Az egyház feladata ilyen helyzetben a párbeszéd előmozdítása. Külön kell választani az állami és egyházi funkciókat, ugyanakkor az egyház tagjai ugyanúgy a társadalom tagjai, mint minden más állampolgár – öntötte szavakba azoknak a papokat a tüntetők között ábrázoló képeknek az üzenetét, amelyek bejárták a világot.

– Nem támadjuk a politikusokat, de ellene mondunk a hazug kommunikációnak – erősítette meg álláspontját.

– Természetesen papok is részt vehetnek tüntetéseken, képviselhetik az egyház üzenetét, amennyiben valamilyen társadalmi igazságtalanság ellen foglalnak állást. Elfogadhatatlan, ha egy papot támadás ér ilyen kiállás miatt. Az egyház részéről jogosan hangzik el a kérdés: vajon az politizálás, ha az erőszak megszűnéséért imádkozunk? Sajnos békésen tüntető papokat is bántalmaztak, börtönbe zártak – egészítette ki az egyházi vezető szavait Astrid Sahm.

Kérdésünkre az érsek kifejtette, hogy nem most került először feszült viszonyba egymással a fehérorosz állami vezetés és a katolikus egyház. – Kétségkívül tapasztalható fejlődés a kapcsolatunkban, hiszen amíg a '90-es évek elején szinte minden mise bemutatásához engedélyt kellett kérnünk, ma már nincs ilyesmire szükség – reagált, miközben az aktuális tapasztalatok szerint bőven volna még lehetőség a fejlődésre.

A külföldi esetleges szankciókról az a véleménye, hogy egyrészt aligha jelentenének komoly nehézséget az állami vezetők számára, ugyanakkor bizonnyal tovább rontanák a társadalom tagjainak sorsát.

Miután többször hangsúlyozta a dialógus fontosságát, felmerült a kérdés, hogy a jelen helyzetben látja-e esélyét, hogy korábbi szándéka szerint egy asztalhoz tudja ültetni a szemben álló felek képviselőit.

– Mindig van realitása a párbeszédnek – nyomatékosította a fehérorosz katolikus püspöki konferencia elnöke.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a tüntetőknek nincsenek geopolitikai, nemzetközi céljaik, a tüntetések belpolitikai természetűek – kommentálta az ilyen jellegű sajtóértesüléseket Astrid Sahm.

Minszk és Mahilyow érseke köszönetet mondott a velük való szolidaritásért, a népéért mondott fohászokért, külön kifejezve háláját az Európai Püspöki Konferenciák Bizottságának (CCEE) és az olasz püspöki konferenciának (CEI).

Összeállította: Gégény István és Sáhó Eszter

(Nyitókép forrása: CNS)